Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)
1879/11 / 1. szám - Döntvényeink kritikai fejtegetése
61 tudja, hogy az Ítélet fellebbezve van; de nem tudhatja meg azt, hogy egészben-e vagy csak egyes pontjaiban? És akkor vagy az történhetik, hogy az Ítéletet egészben felebbezettnek tartván (holott annak az esküre vonatkozó pontja meg nem támadtatott) az eskületételi kérvén}'- határidejét menthető tévedésből elmulasztja; vagy ha nagyon óvatos, hogy a kérvényt vaktában adja be, csak utóbb tudván meg, hogy az Ítéletnek az esküre vonatkozó pontja jogerejüvé nem vált. Tehát vagy elkerülhető igazolási eljárás szüksége idéztetik elő; vagy esetleg oly lépésre indíttatik a fél, mely az eskü kényes természetével össze nem igen egyeztethető ,• arra, hogy határozottan késznek jelentkezzék megesküdni oly ténykörülményre, melynek a másod- vagy harmadbirósági ítélet talán ellenkezőjét fogja a perben már bebizonyitottnak kijelenteni. Végre még egy akadály: Feltéve, hogy a bíróság a ptrts 280. §-ában kiszabott 8 napi határidőt betarthatja, a bir. ügyv. szab. 241. §-ához képest a felebbezéssel együtt az ítéletre vonatkozó kézbesítési vétbizonyitványokat is — a mennyiben nem helybeliek — eredetben felterjeszti. A periratok felterjesztése után beérkezik az eskületételi kérvény. Ugyan honnan merítse ilyenkor a bíróság annak tudomását, hogy a kérvény törvényes időben adatott-e be vagy sem? Ily esetben tehát nemcsak eskületételi határnap kitűzéséről nem lehet szó, hanem a bíróság a beadványt egyelőre az esküre való törvén}7es jelentkezésnek sem nyilváníthatja, és legfelebb azt határozhatja, hogy annak idejében majd fog határozni. A sommás eljárásban az eset ugyanez; és pedig itt azért, 0 mert az összes iratok a másodbiróságnak megküldetvén, a biró csak emlékezete után tudhatná, vájjon a felebbezés az egész ítélet vagy ennek csak egyes pontja ellen lett-e bejelentve, s így az eskületételi kérvény időelőtti-e vagy sem?
