Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/11 / 1. szám - Magánjogi felelősség másoknak cselekményei által vagy örizetünk alatt levő dolgok által okozott károkért

3S azt lehetővé tette, illetve annak káros következményeit fokozta^ és kivált mindazon esetekben ily értelmű lesz az ítélet, ha a gyermeknek vétsége a szülőktől kapott rosz nevelés következményének tűnik fel. Sourdat végül, megegyezőleg a többi franczia jogtudósokkal, azon véleményt fejtiki, hogy a code-nak a szülők felelősségét szabályozó rendelkezései a Iont kifejtett feltételek mellett a gyámra, valamint az anya gyámtársára is alkalmazandók, kik a szülői hatalmat, illetve annak egy részét gyakorolják; mindamellett tiltakozik az elvnek teljes általánosítása ellen: tagadja, hogy egyéb személvek is, pl. a gyám, ellenőre (subrogé tuteur) a családtanács tagjai vagy emberbarátok, kik könyörületességből magokhoz fogadták a gyermeket, a szóban levő szabályok uralma alá tartoznának. A III. fejezetben ezen kérdéssel foglalkozik szerzőnk, vájjon nem terheli-e a f é r j t, m int a csal á d fej é t, h a s o n 1 ó f e 1 e 1 ő s s é g n e j é n e k t é n y e i é r t, m int a szülőket gyermekeikért? Nemmel válaszol, mert, úgymond, a felelősséget ezen viszonyban nemcsak el nem rendeli a code, de arra valójában nincs is szükség; mert a nőnek férjhezmenetele folytán ennek viszonya a társadalomhoz jogilag semmit, vagy csak keveset változván, a társadalom eddigi garantiáiból azon tény által egyet sem vészit. Igaz, ha az öszszerü esetben kiderül, hogy a nőnek károsító cselekménye körül magát a férjt is terheli hiba, tehát ha a nő a tényre általa felhatalmazva volt vagy azt vele egyetértöleg követte el. sőt ha a férj nejének szándékáról csak tudott vagy a tettnél jelen volt és azt férji tekintélye daczára nem gátolta: mindezen esetekben, mond Sourdat, már általános elvek alapján kell a férjt felelősséggel terhelni; de még ezen esetekben is, folytatja szerzőnk, óvatosak legyünk, mielőtt a férj felett a bűnöst kimondanók, ne felejtsük, hogy végre is más a férjnek viszonya nejéhez, mint a szülőké serdületlen gyermekeikhez, jelesül, hogy a férjnek nem lehet tiszte hitestársa felett folytonos felügyeletet gyakorolni. A nő szerzőnk nézete szerint semmi feltét alatt nem vonható felelősségre férjének eljárásáért. A IV. fejezetben szerzőnk a tanítóknak és mestereknek a szülői házon kívül élő, nálok levő nö-