Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)
1879/11 / 1. szám - A dolus és culpa jelentősége a büntetőjogban
28 tum benne állítólag az eredmény előrelátása a culpánál közös momentum pedig a negatív akarat. Azonban közelebbről tekintve a dolgot, azt tapasztaljuk, hogy benne a dolust jellemző momentum teljesen hiányzik, ha a dolus fogalmát helyesen értelmezzük. A luxuriánál ugyanis csak az eredmény bekövetkezhetésének előre nem látása, nem pedig bekövetkezésének tudása létezik; másrészt a culpát jellemző momentum egészen meg van benne, t. i. az eredmény be nem következésének tudása, reménye. Azon ismérv, mely a luxuriát a culpától elkülönítené, t. i. az eredmény bekövetkezhetésének előrelátása, annyival kevésbé alkalmas a luxuriát középfajjá minősíteni, mivel ez esetben annak föltétlenül és mindig súlyosabbnak kellene lenni a culpánál, holott sok esetben ez nem áll, mint alább látni fogjuk. Mindebből eléggé kitűnik, hogy azon esetek is, melyek középfajoknak lettek keresztelve, tulajdonkép nem egyebek, mint vagy a dolus, vagy a culpa esetei; és így nincs középfaj, minden bűnösség vagy a dolus vagy a culpa körébe esik ; tertium non datur. Mindezekhez járul, hogy a törvényhozások sem ismernek több bünösségi fajt dolusnál és culpánál. A magyar büntető törvénykönyv is csak szándékosságot és gondatlanságot (culpa) ismer. A bűnösség e két faja közül a dolust rendszerint, a culpát pedig csak kivételesen bünteti ott, hol azt fontos érdekek követelik. Egyúttal kijelenti, miszerint úgy a bűntettnek mint a vé„tségnek és pedig amannak kizárólagos, emennek pedig csak rendszerinti kellékét a dolus képezi; a vétség különben gondatlanságból elkövetett cselekmény is lehet, de csak kivételesen ott, hol azt a törvény a különös részben annak nyilvánítja. A 75. §-ban tett kijelentés annyiban nem tekinthető fölöslegesnek, a mennyiben fordulnak elő a codexben egyes bűncselekmények, melyeknél sem a dolus, sem a culpa nincs különösen kiemelve s magából a szövegből sem magyarázható ki a szándékosság, úgy hogy ez esetekben arra nézve váljon a bűncselekmény csak szándékosan vagy pedig vétkesen is elkövethető a 75. §. alkalmazandó. Ez áll például a 70. §. esetében is.