Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/11 / 1. szám - A dolus és culpa jelentősége a büntetőjogban

-21 különbséget, mikor a mennyiség alapján végtelen számú különbségeket lehet tenni. — Végre ha a dolus és culpa közti különbség csak quantitativ volna, a culpa soha semmi esetben sem lehetne büntethetöbb a dolusnál; már pedig a gyakorlati esetek mutatják, hogy sokszor a culpa bünösebbnek veendő, mint a dolus; gondoljunk csak egy bűncselekményre pl. emberölésre, melyet egy ifjú korú egyén, ki azonkívül korlátolt eszű is, impetusban, és egy másik emberölésre, melyet egy teljes korú egyén higgadt meggondolás állapotában, szakértői gondatlanság következtében követ el. Már e különbség is bizonyíték arra nézve, hogy ha dolus és culpa közt különbség van, ez csak qualitativ lehet. Ehhez járul még a büntetőtörvénykönyveknek s névszerint a magyar btkvnek azon eljárása, mely szerint bűntettekké csak szándékos bűncselekményeket qualíticálnak, ellenben a vétkes bűncselekmények csak vétségek lehetnek (75. §.), mely enuntiatiónak csak akkor van értelme, ha a dolus és culpa. közt qualitativ különbség állíttatik föl. De ha dolus és culpa közt qualitativ különbség létezik, miben keresendő annak alapja, ismérve? Bajos és czéltalan volna mindazon különböző nézeteket itt felsorolni és meghányni, melyek e kérdésben fölmerültek; legtöbben a dolus és culpa fogalmait annyira elkülönítették egymástól, hogy azokat egymással viszonyba hozni s köztök a határvonalat megvonni egészen el is feledik; mintha dolus és culpa nem Is volnának bizonyos tekintetben rokon, de bizonyos tekintetben exclusiv és határos fogalmak. Aziránt nem foroghat fönn kétség, hogy ha a bűnös akaratnak különbségeit akarjuk feltüntetni — akár quantitative, akár pedig qualitative — azok alapját nem kívüle, hanem magában SL bűnös akaratnak bűnösségében kell keresnünk. A bűnös akaratban, mint fönnebb kifejtettük, két elem vagy erő van: az értelem és akarat. A fajkülönbséget csak ezek egyikében vagy másikában, illetőleg a kettőnek combinatiójában kell keresnünk. A különbség okát nem találhatjuk az akaratban, mert ennek, bármiként tekintsük is azt, nincsenek fajai, különbségei; az akarat mint causalitas természeténél fogva egy és oszthatatlan, erre nézve quantitativ fokozásról sem lehet