Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/11 / 1. szám - A dolus és culpa jelentősége a büntetőjogban

19 köteles belátás mulasztásával előidéző akarat, így értelmezve az a culpával összeesik, s csakugyan, ha a dolustól eltekintünk s ezt nem gondoljuk a bűnös akaratban bennlevőnek, az nem is egyéb mint a culpa maga; honnan azt sokan culpának tágabb értelemben nevezik; a magyarban is e szó: vétkes és vétkesség, tágabb értelemben a bűnösséget általában jelezve, és szorosabb értelemben a gondatlanságot mint a szándékosság negatióját jelentve, szokott használtatni. Egyébiránt a bűnös akarat és culpa értelmének össze is kell esni egymással, mert a culpa a bűnösség minimumát, véghatárát képezi. A bűnös akarat itt csak annyiban különböztetendö meg mégis a culpától szorosabb értelemben, mennyiben az a dolust is magában rejti, mig emez azt kizárja. Ebből a szempontból kellőleg értelmezve helyesebbnek látszik Bindingnek definitiója: »Schuld ist der Wille eines Handlungsfahigen als Ursache einer Rechtswidrigkeit« vagy : »der auf eine Widerrechtlichkeit gerichtete Wille eines Handlungsfahigen.« IV. r -í-. To-ő.n.össégf fa.ja.3_ A jogszerű akaratnak fajait vagy fokait nem szokás megkülönböztetni, de nem is szükséges, mert a társadalom és jogrendje megelégszik az akarat jogszerűségének lételével, ennek fajai vagy fokai nem érdeklik öt. Egyébiránt kérdés : vájjon vannak-e e jogszerű akaratnak fajai vagy fokai? Mert abból, hogy a jogtalanságra irányuló bűnös akaratnak több faja és foka van, még nem következik, hogy ezeknek megfelelöleg a jogszerű akaratnak is kell megannyi fajának és fokának lenni, és pedig még akkor sem, ha a bűnös akaratot a jogszerű akarat negatiójának állítjuk; mert hiszen az egyenes út vagy vonal csak egy, ellenben az ettől való eltérések különbözők, nagyobb kisebb mértékben eltérők lehetnek. Ha valaki bűncselekményt követett el s erre nézve bűnössége kétségen kívül van helyezve, azonnal azon további kérdés áll elő: mily mértékben büntetendő az? — és e kérdés okvetlenül a bűnösség fajainak és fokainak megkülönböztetésére vezet, mert minden bűnösséget nem lehet egyformán büntetni. 2*