Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/11 / 1. szám - A dolus és culpa jelentősége a büntetőjogban

IG De mi értendő a belátás lehetősége alatt, mely a bűnösségnek föltétele? A mit mi e szóval objectiv szempontból jelölünk, ugyanazt fejezi ki e szó bün.cselekvési (bűnözési) képesség vagy mint közönségesen, de helytelenül mondán; szokás, betud átási képesség (Zurechnungsfáhigkeit) subjectiv szempontból, azon különbséggel még is, hogy mig ez utóbbi az öszszerű akaratképességet is magában zárja, addig a belátás lehetősége tisztán csak a belátási képességet teszi föl; e képesség tehát a büncselekvési képességnek egyik tényező eleme, s az nem egyéb, mint a képesség akaratunk tartalmát megismerni. „Jeder besitzt nur insoweit Handlungsfahigkeit, als er im Standé ist auch den ihm unbewussten Theil seines Entschlusses im Bewusstsein zu erheben." (Binding.) Minthogy itt az akarat tartalmát mindenkor büntethető tény képezi, mely általa mint causalitás előidéztetik, innen a belátási képesség alatt itt helyütt csak a cselekmény büntethetőségének fölismerésére szükséges belátási képesség értendő, miként ezt a mi btkvünk is nyíltan kifejezi az ifjúkori egyéneknél és a siketnémáknál (84. és 88. §.). E képesség egyúttal a causalis nexusra is kiterjeszkedik és azt is jelenti, hogy az illető képes in concreto belátni azt, miszerint szándékolt tettéből büntethető következmények is származhatnak. E képesség végre szükségkép magában foglalja a büntető jogszabálynak tudására vonatkozó képességet is. A hol e képesség hiányzik, mert adott viszonyoknál vagy ténykörülményeknél fogva az ki van zárva, ott a bűnösség lehetősége sem forog fönn, annál kevésbé annak valósága. A cselekmény büntethetőségének fölismerésére szükséges belátási képesség s egyáltalán az egész büncselekvési képesség csak föltétele és nem eleme a bűnösségnek vagy bűnös akaratnak ; noha sokan vannak, kik az ellenkező nézetet vallják. Némileg maga Binding is, ki különben a helyes nézetet mindig el szokta találni, e hibás nézetben látszik lenni, midőn a bűnösséget ekkép definiálja. „Schuld ist der Wille eines Handlungsfahigen als Ursache einer Rechtswidrigkeit ;u vagy: „der auf eine Widerrechtichkeit gerichtete Wille eines Handlungsfahigen." A büncselekvési képesség mindenekelőtt nem a bűncselekménynek része, hanem a büntevönek képessége, és igy része. Továbbá a képesség tulajdonkép még csak