Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/10 / 2. szám - A bírói zálogjog némely kiterjesztéséről

84 zálogra. így fogadva a kérdés még azért is könnyebb, mivel az osztrák törvénykönyv érvényes nálunk is, a mi illeti az ingatlanok szerzése körüli jogokat a minek pedig, s kivált az ingatlanok záloglásának e tárgyhoz van némely vonatkozása. Nem czél ez értekezéssel, hogy a feltett kérdésben bárkit is arra indítsunk, hogy jobbra vagy balra állást foglaljon. Czél csupán az elvi alapjait és fonalát kifejteni e kérdésnek; a többi érvelés dolga, a mire kiterjeszkedni nem fogunk, hanem főleg azon összefüggés körül maradunk, mely összefüggés fenforog tulajdon meg zálog között, továbbá fenforog szerződéses zálog meg birói zálog között. Az ennek a kérdésnek a fonala, hogy benne e két összefüggés nyomán kell haladni. Az összefüggés tulajdon meg zálog között megalapítja azt, hogy az osztrák p. tkv. 367. szakaszabeli elvek átvihetők és átvitethettek a szerződéses zálogjogra; az összefüggés e közt a zálog közt meg a birói zálog közt pedig megalapítja azt, hogy kérdeni lehessen, vájjon nem-e tovább vihetők ez elvek a birói zálogra ? I. Az osztrák polg. trkv. 367. szakasza szemben a római joggal. Jogok átruházása és jogok átszállása tárgyában átalánvéve fontos elv az, a mit a római jog ekképen fejez ki: Nemo plus juris ad alium transferre potest quam ipse haberet2), vagyis hogy senki több jogot nem ruházhat másra, hanem a mennyit bir maga; ez elv tehát nem csupán tulajdonjognak, hanem átalánvéve jogoknak átruházása és átszállása tárgyában fontos. Ezen elv értéséhez és alkalmazásához igen szükséges fogalom a jogutódlás fogalma, a mi annak gondolatát hordja, hogy valakire átszállvák ugyanazok a jogok, a melyek valaki mást illettek az előtt. Ez fenforoghat e más valakinek minden jogára nézve, avagy csupán bizonyos jogára vagy jogaira nézve, a mihez képest a jogutódlást is hol egyetemesnek, hol külön jogutódlásnak nevezik (successio universalis és singularis). A jogutódlást mint jogok átszálltát ') Ideigl. tk. szab. liő. §. 2) L. 5Í. D. 50. 17.