Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/10 / 1. szám - Die Nachtheile des Actienwesens und die Reform der Actiengesetzgebung. Berlin, 1878. [könyvismertetés]

59 részvénytársaság osztaléka 1856-tól 1870-ig átlag nem volt nagyobb mint 7%, a vasutak és biztosító társulatok kivételével épen csak 6°/0. Hogy a magánvállalatok üzleteredményei rendesen sokkal nagyobbak, azt mindenki tudja, kinek alkalma volt magánvállalatok üzleti életébe betekinteni. •A részvénytársaságok gazdasági jelentőségének megítélésénél persze az általuk elérhető nyereség nem lehet kizárólag és mindenkor mérvadó. Vannak részvénytársaságok, melyek a magánvállalatokkal nem is versenyeznek, hanem oly gazdasági czélok megvalósítására törekszenek, melyekre a magánvállatok teljesen alkalmatlanok. Ezek azon vállalatok, melyeknek talaján a részvénvtársaságok keletkeztek is, t. i. a nagy t ö k e a s s o t i a t i ó k, melvek a magánvállalkozás határain messze túlmennek. Ily vállalatok nevezetesen a vasutak, melyek jóllehet huogy rendszerint nagy nyereségeket nem eredményeznek, mégis oly nagy közgazdasági hasznot hajtanak, hogy ezek számára a részvénytársaságot egvenesen fel kellene találni, ha már meg nem volna. Ide tartoznak a nagv központi hitelintézetek, jegybankok, a biztosító intézetek, földhitelintézetek s más hasonlók, melyeknél nagy töke és bizalmat gerjesztő organisatió első sorban mérvadó, s melyek sokkal több koczkázattal járnak, semhogy a magánvállalkozás e téren szerepelhetne. Nyilvánvaló dolog, hogy a részvénytársaság és magánvállalkozás között vont párhuzam itt nem is jöhet alkalmazásba, mert hiányzik az összehasonlítás egyik tényezője, tekintve, hogy a magánvállalatok itt nem is konkurrálnak. Csak a magánvállalatokkal versenyző részvénytársaság tehát az, melynek megítélésénél a fentebb érintett magángazdasági szempontok tekintetbe jöhetnek, melynek inferioritásáról szemben á magánvállalatokkal szó lehet. Ennél is vannak azonban okok. melyek a tökepénzeseket feléje vonzzák, daczára, hogy a magánvállalkozás terén nagyobb jövedelemre tehetnének szert. Ily okok. hogy a részvétel sokkal kisebb összegektől van feltételezve, mint a magánvállalatoknál, hogy a részvénytársaságnál a solidáris felelősség elve elesik, hogy a részesülés könnyebben és elönyösebben elidegeníthető : s ezen előnyökért a tökepénzes szívesen hoz bizonyos áldozatot, azaz megelégszik kisebb nyereséggel, mint a minőt magánvállalatoknál elérhetne. Ezen egészséges alapokon nyugvó indokokhoz hozzájárulnak még más körülmények, melyek a részvénytársaságot köz- és magángazdasági inferioritása daczára keresetté teszik, a hová tartozik nevezetesen azon körülmény, hogy a részvénytársaság tág kaput nyit a s p e k u lati ónak. A részvénytársasági vállalkozásból nverhetö jövedelem mellékszerepet játszik, tekintetbe nem vétetik szemben azon előnyökkel, melyek a részvénytársaságok alapításából, a társasági s í n e k u r á k b ó 1, különösen pedig