Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)
1878/10 / 1. szám - Die Nachtheile des Actienwesens und die Reform der Actiengesetzgebung. Berlin, 1878. [könyvismertetés]
60 az agiotage-ból kínálkoznak, mely előnyök természetesen csak" úgy érhetők el nagyobb mérvben, ha a hiszékeny közönség félrevezettetik és kizsákmányoltatik. A részvénytársasági vállalkozás ezen demoralisáló hatása még fokoztatik azután azon illegitim verseny által, melyre az ily insolid részvénytársaságok kelnek, s mely végre is a magánvállalatok teljes felbomlására képes vezetni. ' Ez azon eszmemenet rövid összefoglalása, melyre szerző reformjavaslatait alapítja. Szerinte a legislativ reform első sorban, arra kell hogy irányuljon, miszerint a s p e c u 1 a t i v részvénytársaságok alapítása lehetőleg megnehez ittessék s csak másod sorban arra, miszerint a részvénytársaságok legegyszerűbb és legjobb módon szervezte s s e n e k. hogy gazdasági feladatuknak minél inkább megfelelhessenek. E mellett az átalános reformból kizárandók a vasúti részvénytársaságok, mint a melyek a többi részvénytársaságokkal egy kategoria alá nem vonhatók, s melyek oly eltérő és sajátságos jelentőséggel birnak, hogy az azokra vonatkozó reform egészen más alapokon kell hogy nyugodjék. A mi szerző konkrét javaslatait illeti, úgy azok a német kereskedelmi törvény és az 1870. június hó 11-én kelt német birodalmi novella intézkedéseihez lévén alkalmazva, reánk nézve csak részben birnck jelentőséggel ; mindazonáltal nem lesz talán fölösleges, ha szerző azon javaslatait is röviden kiemeljük, melyek reánk nézve már túlhaladott álláspontot jelentenek. A reform szerző nézete szerint első sorban a spekulatív részvénytársaságok keletkezésének megnehezítésére lévén irányozandó, ez szerinte főleg azáltal érhető el, ha a részvénytársaságok alapításához szükséges tőkék összefolyása lehetőleg m e g g á t o 11 a t i k. A részvénytöke számos kis tökéből képződik, s minél kisebb a részesülési arány, annál nagvobb a résztvevők köre, annál nagyobb azon részvényesek száma, kik csak kis tőkék fölött rendelkeznek, s kik annyival hajlandóbbak pénzüket részvényekbe fektetni, minél kisebb a lehetőség, hogy ők mint magánvállalkozók felléphessenek. Megfordítva, minél nagyobb a részesülési arány, annál szűkebb a résztvevők köre, annál nehezebb a részvénytőkék képzése, ki lévén zárva a részvételből épen azok, kik magukat legkönnyebben hagyják kecsegtető remények által tévútra vezettetni. A legegyszerűbb mód tehát a részvénytársaságok alapításának megnehezítésére abban áll, hogy a részvények névértéke a törvény által lehetőleg magas összegben álla p ittas sék meg. Ezzel egyúttal az is eléretik, hogy a kis emberek a szédelgés veszélyeitől megóvatnak, s hogy még a nagyobb tökepénzesek is gondosabb vizsgálat alá fogják venni azon vállalatot.
