Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 1. szám - A FRANCZIA BIRÓSÁGOK MAGÁNJOGI GYAKORLATÁBÓL

43 Minthogy a franczia törvény, ugy mint a többi kulturállamok joga határozottan elismeri és szabályozza a postának, illetve az államnak felelősségét a reá bizott pénzes levelekért és egyéb érték-küldeményekért, mely felelősség természetesen csak akkor szűnik meg, midőn a küldeményt a czímzett vagy annak meghatalmazott képviselője átvette, a szóban levő jogeset eldöntése azon fordult meg, indokolt volt-e a levélhordónak nézete, hogy Moulinné férje részéről fel van hatalmazva pénzes levelek átvételére vagy sem; tagadó válasz esetében eljárása hibásnak tünvénfel, ő személyesen, valamint érte megbízója és munkaadója, a postaigazgatóság elmarasztalandók voltak. Azt, hogy Moulinné rendes irott meghatalmazás birtokában lett volna, nem sikerült bizonyítania Butotnak, e szerint csak a másik, a felperes által sem tagadott állítása jöhet figyelembe, az t. i., hogy már előbb is több esetben felperes nejének szolgáltatta át a férjhez czímzett küldeményeket és hogy miután ez nem roszalta ezen eljárást, ő a nőnek hallgatag meghatalmazását tételezte fel. Úgynevezett hallgatag akaratkijelentések, vagy is oly tények, melyekből a cselekvő akaratát csak közvetve, logikai következtetés által deríthetjük ki, az életben tán ép oly gyakoriak és egyszersmind ép oly biztos alapját képezhetik valamely ügyletnek, mint a közvetlen akaratnyilvánítás; ily tény lehet esetleg az érdekeltnek merőben szenvedőleges magatartása, sőt hallgatása is. Biztos alapról azonban, tehát valóságos kétségtelen akaratkijelentésről természetesen csak akkor lehet szór ha az illető cselekvényböl vont következtetés a kérdéses akaratra oly benső kényszerűségen alapszik, hogy eltérő feltevés az egészséges észszel ellenkeznék, midőn tehát annak több mint egy értelmezése merőben lehetetlen.Egészen máskép álla dolog, midőn a következtetés nem történhetik logikai kényszerűséggel, midőn egy és ugyanazon cselekvény különböző elhatározásoknak lehetfolyománya, teháttöbbfélemagyarázatotenged. w) Meghatalmazási akaratra is lehet némely esetben teljes bizonyossággal következtetni, mindannyiszor t. i., mikor valaki egy oly intézkedést tett, mely czélját tökéletesen tévesztené, tehát benső ellenmondásban sínlenék, ha csak azzal egyúttal a körülményekhez mért szűkebb vagy tágabb körű meghatalmazást nem akart hallgatag bizonyos személyre ruházni, pL midőn egy kereskedő valamely egyént üzletének vezetésével megbíz, vagy kereskedelmi utazónak szegődtet.15) Moulin hallgatása a fönn közölt esetben nem esik ezen szempont alá. Hogy ö a levélhordó által ismételve elkövetett 14) E kérdésnek igen gondos, számos találó példákkal megvilágított fejtegetését 1. Unger System II. k. 85. §. II. sz. 15) A közvetett meghatalmazás kérdésével behatóbban foglalkoztam ezen folyóirat III. k. 188. s köv. 1.