Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 1. szám

23 VI. A javaslat IX. fejezetében a bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés végrehajtását kizáró okokat t á r g y a z z a. Itt is mindenekelőtt a javaslat berendezésére kell utalnunk, mely a német btktöl és az osztrák javaslattól eltér, a mennyiben az utóbbiak az emiitett okokat is a b ü nt e t é s t kizáró okok közé foglalják. A szóban levő fejezet eseteiben a büntethetőség fenforog, a büntetés törvény szerint alkalmazandó. Sem alanyi, a tettes személyes viszonyaiból származó okok, sem tárgyi, a cselekmény természetéből folyó okok nem léteznek, melyekből az következnék, hogy a büntető eljárás ki van zárva. Nem, hanem csak külső, részben esetleges tekintetekből, nevezetesen processualis okoknál fogva nincs helye a büntető eljárásnak. Az első csoportból az elévülést, mint a szóban levő okok leglényegesebbikét kiemelve, el kell ismernünk, hogy a javaslat különös gondossággal és terjedelemben állítja "fel a szükséges szabályokat (m. j. 105—108.), ámbár aránylag nem igen tartalmaz, de a dolog természetéhez képest nem is tartalmazhat sok üjat, hanem az újabb törvények tartalmára van utalva. Új csak annyi, hogy az elévülés időszakai lényegileg rövidebbek, mint akár a német btkben, akár az osztrák javaslatban. Az utóbbiak szerint, ha az elkövetett bűntettre halál vagy életfogytig tartó fegyház van megállapítva 20 év, a magyar javaslat szerint 15 év elteltével zárja ki az elévülés a bűnvádi eljárást. A jogügyi bizottság azonban itt is, mint egyátalán több esetben (1. péld. a 66. §. 3. bekezd.) nagyobb szigort tartott szükségesnek és a mondott időt 20 évre terjesztette ki, a minek folytán a többi időszakokat is 5, illetőleg 2 évvel kiterjeszteni kellett. Mi ugy hiszszük, hogy 15 év elteltével még a halállal sújtandó büntettet is a feledékenységnek lehet átengedni és hogy ugyanazon elvek, melyek arra irányulnak, hogy a büntetés leghosszabb tartama rövidíttessék és bizonvos idő elteltével a tettes magaviseletétől tétessék függővé elbocsátása: ugyanazon elveknek enyhitöleg kellene az elévülés időszakainak megállapítására hatni. Ha talán egyik vagy másik esetben az ily időszak eltelte daczára élénken érdekében lesz is az államnak, hogy a tettest utolérje a megérdemlett büntetés : ne feledjük, hogy egy fél emberkor elmulta majdnem megsemmisíti a bizonyítékok erejét, a bűnösség bizonyítását majdnem lehetetlenné teszi és a vádlottat védelmében az igazság rovására megzsibbaszthatja. — Az elévülést csak a bíróságnak határozata vagy intézkedése szakaszthatja félbe; ez által az államügyészség és a rendőri hatóság minden beavatkozása az elévülés félbeszakítására ki van zárva és az egyedül a bíróság oltalma alá helyezve.