Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - Büntető jogi reformunk és a sajtókérdés. Dr. Emmer Kornél értekezése. A magyar irók segélyegylete javára kiadva Budapest, 1878 [könyvismertetés]

180 rásról irt átlátszóan világos könyve után a vezető biró és esküdtszék közötti viszony tekintetében oly félszegséget ál­lítson, mint a szerző teszi. „Da der Richter, mondja G 1 a s e r, in der Hauptsache keinen Spruch zu fallen hat, da er nach heutigem Rechte keine Mittel mehr besitzt, die Geschworenen zu cinem bestimmtcn Ausspruch zu zwingen, so sind offenbar die Geschworenen in Bezúg auf gesicherte Stellung im Vortheil. Siekönnen, wennsie der Ansicht sind, dass der Vor­sitzendeinseinemSchlussvortragezu weit gegangen se i, dass er die Entscheidung von F ragén, die i h n e n z u überlassen gewesen waren, an sich gezogen habe, seine Anweisung als blossen Rath betrachten und thatsac h­lich einenvon ihr abweichenden Ausspruch t hun. ... Dennoch ist auch die Stellung des Richters den Geschworenen gegenüber keineswegs eine schutzlose; nur wird man freilich zwischen einen freisprechenden und einem verurtheilenden Wahrsprüch unterscheiden m ü s s e n. Die Geschworenen sind unzweifelhaft in der Würdigung des ihnen als rechtlich zulassig anheim­gestellten Beweismateriale vollkommen unabhangig; sie sind für die hie­durch begriinzte Frage die alléin entscheidenden Richter. Das Urtheil, das sie sich über die Thatsachen auf Grund des Beweises gebildet habén, ist keiner Revision unterworfen ; in diesem Punkte ist die abweichende Ansicht des rechtsgelehrten Richters, wie gross auch das Gewicht sein mag, das ihr aussergerichtlich beizulegen ist, eine blosse Privatansicht." [Glaser: Anklage, Wahrsprüch und Rechtsmittel im englischen Schwurgerichts­verfahren. 374--400. 1 Megjegyezzük, hogy e munka nem ám valami új munka, hanem még 1866-ban megjelent.] Szerző főtámadását a belgiumi alkotmány és az ottani s magyar sajtótörvény által elfogadott u. n. fokozatos fele­lősség ellen intézi. Készségesen megengedjük, hogy ha a fokozatos felelősséggel a büntető törvények szerinti felelősség helyeztethetnék szembe, jogásznak az eldöntés nem volna kétes. Az átalános jogi elveket érvényesítő megoldás követ­kezetesebb, mint a kivétel, a korlátozás vagy kiterjesztés. Hanem a dolog csak addig ily egyszerű, a mig a büntető törvények szerinti felelősség átalánosan, minden kivételesség kizártával érvényesülhet. Mert mihelyt kivételeknek hely adatik, akkor a kivételes u. n. fokozatos felelősség nem a büntető törvények szerinti felelősséggel áll szemben, hanem az egyik kivételes rendszer a másik kivételes rendszerrel. A kér­dés már most az, melyik kivétel czélszefübb, melyik üdvösebb az államra és a sajtóra nézve ? Röviden, a kérdés megszűnt jogi kérdés lenni. Politikai kérdés Jett belőle, mely az állam és sajtó érdekén fordul meg. És már most a kérdés nem oly egyszerű. A német sajtótörvény előterjesztésekor a szövetsé­ges kormányok képviselője a birodalmi gyűlésben a sajtótör­vényhozás legnehezebb kérdésének mondá. Jaques a tizedik német jogászgyülésen szintén kiemelendönek tartotta •a kérdés igen nehéz voltát 8). 8) Verhandl. des zehnten deutschen Juristentages. II. k. 19. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents