Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - Büntető jogi reformunk és a sajtókérdés. Dr. Emmer Kornél értekezése. A magyar irók segélyegylete javára kiadva Budapest, 1878 [könyvismertetés]

181 A legközelebbi kérdés már most az, lehet-e a büntető törvények szerinti felelősséget különleges intézkedés nélkül alkalmazni ? Az első német hirlapirói gyűlés e kérdésre igennel felelt, de már a második hirlapirói gyűlés elhagyta ezt az álláspontot és a felelősség belgiumi rendszerét fogadta el. A magyar jogászg}'ülésen Dárday Sándor szorgalommal irt véleményes tanulmányában a felelősség kivétel nélküli alkalmazását ajánlotta, a magyar jogászgyülés azonban belevette a megfelelő „rendészeti intézkedéseket" is. Anglián kivül nincs törvényhozás Európában, mely a büntető törvények szerinti felelősséget különleges intézkedés nélkül alkalmazná. Egy ideig Lübeck városában fennállott, de most ott is kiszorította az új német sajtótörvény.9) Noha vannak egyes irók, a kik a köztörvények szerinti alkalmazást minden kiegészítő intézkedés nélkül sürgetik: annyit bátran lehet állítani, hogy a doctrina és a törvényhozás mai állásához képest ezen törekvések igen elszigeteltek. Az uralkodó tan jogászok és politikusok körében az, hogy a köztörvények szerinti felelősség kiegészítő intézkedéseket igényel, ha a sajtóvétségek megtorlását biztosítani akarjuk. A német szövetséges kormány az 1874. törvényjavaslat indokolásában azt mondja ezen elv felől: „Die eigenthümliche Natúr der durch die Presse verübten Vergehen bringt es mit sich, dass mit der Anwendung der allgemeinen straijjápchtlichen Grundsatze über Urheberschaft und Theilnahme auf diesem iHrbiete nicht auszureichen ist. So gross der Kreis der Personen íst, welche bei diesen Vergehen mitwirken (Verfasser, Herausgeber, Verleger, Drucker, Verbreiter), so würde doch bei der Schwierigkeit der Ermittelung des Urhebers und des Nachweises eines bősen Vorsatzes bei den übrigen Mitwirkenden die Strafjustiz jenen Vergehen gegenüber machtlos erscheinen, wenn sie lediglich auf jene allgemeinen Grundsatze beschránkt ware. Die Aufrechthaltung der Rechtsordnung erfordert daher weitere Bestimmungen. Das Bedürfniss der letzteren ist in den verschiedenen Pressgesetzgebungen fast ausnahmslos anerkannt; über die Mittel herrscht weniger Uebereinstimmung." Nem kevésbé határozottan nyilatkozik a német birodalmi gyűlés sajtóügyi bizottsága jelentésében: „Es wird im einzelnen Falle nach Lage der Sache und den Ergebnissen des Beweises zu beurtheilen sein, ob und inwievveit den Betheiligten eine kriminelle Schuld zur Last zu legén sei, insbesondere ob der Betheiligte als Thater oder als Gehilfe anzusehen sei. Die Anwendung der allgemeinen Strafgesetze reicht aber nicht aus, um alle hieher gehorigen Falle zu decken, indem die eigenthümliche Natúr der Presse fiir 9) Az 1850-diki bajor sajtótörvényről is az szokott állíttatni, hogy a büntető törvények szerinti felelősséget kivétel nélkül alkalmazza; de helyesen jegyzi meg róla Marquardsen: „Es ist nicht ganz richtig, wenn háufig behauptet wurde, dass in Baiern nur und ausnahmslos die allgemeinen Strafrechtsregeln über Verantwortlichkeit galten. In einem praktisch sehr wichtigen Punkte, der Nennung des Verfassers und respektive Bestrafung, wenn sie nicht geschieht oder durch Schuld des Druckers und Verlegers nicht geschehen konnte, hat sich auch die baierische Gesetzgebung in áhnlichen Geleisen mit den anderen Gesetzen bewegt." Das Reichspressgesetz. 129. 1. 13 MAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1878 IX. 2.