Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - Büntető jogi reformunk és a sajtókérdés. Dr. Emmer Kornél értekezése. A magyar irók segélyegylete javára kiadva Budapest, 1878 [könyvismertetés]

179 rinti fogyatkozásait^ nem azt állítja, hogy a kontinens már kezdi elejteni, hanem azt mondja: „mindenki csodálkozva kérdi önmagától, mi módon ülhetett oly diadalokat és találhatott minden felé tárt ajtókra az ily minden ízében tökéletlen intézni é n y." Ezen és hasonló érvek fontosságát el kell ismernie még annak is, ki a hírneves tudós ellenére is ragaszkodik az esküdtszékhez, mint a büntető perrend czélszerü, hasznavehető intézményéhez. Tudóshoz méltó érvek; a szerző meséjét, hogy a continens már kezdé elejteni, egy tisztességes deák is restelne feltálalni. — És még egy tekintetben érdekes párhuzamra kényszerit a szerző kis müvecskéje és Ihering imént megjelent nagy munkája. Mig a nagyhírű német tudós jótékonyan ható szerénységgel „dilettánsnak" nevezi magát azon a vidéken, melyen újabb önálló, eredeti vizsgálódásai részben mozognak, a szerző füzetkéjében oly duzzadó önérzettel lép fel, a minőhöz foghatót mi a komoly irodalomban nem ismerünk. Ha tehát szerző néhány év múlva újólag idézne 1873-k beszédéből, ezt az érvet talán el fogja hagyni, ha addig a viszonyok nem változnak. De ha már benne lesz beszédeinek és beszédeiből vett idézeteinek revisiójában, vegye bővebb fontolóra következő állítását: „Elfeledték (a juryt elfogadó európai törvényhozások) felhatalmazni a bírót arra, hogy (miként az angol bíró az esküdteknek adott) utasításainak é r v é n }r t szerezzen". Bővebb megfontolásra e tételt munkái újabb gyűjteményéből bátran ki lehet hagyni; csak egy lapsussal lesz szegéi^ebb. Mert az igaz, hogy az angol esküdt törvénytiszteleténél fogva lelkiismeretében kötelezettnek tartja magát a tárgyalást vezető biró útmutatását elfogadni; de az már nem áll, hogy a biró fel van hatalmazva arra, hogy utasításainak é r v é n y t szerezzen. Hiszen ha a biró jogosítva volna az esküdtszéknek utasítást adni és azután jogosítva volna utasításának érvényt szerezni: akkor kár az esküdteket fárasztani, akkor a biró adja ki utasítását itéletképen és minden rendben van. Bizony akármikép magyarázza és utasitsa a biró az esküdteket, hogy a fenforgó esetben kimondandó a vétkes: ha egyszer az esküdtek tagadó verdiktet mondanak, szabadon kell a vádlottat bocsátani és a biró nincs felhatalmazva arra, hogy utasításának érvényt szerezzen. Arra igenis van módja az angol bírónak, hogy érvényt szerezzen ellenkező véleményének, midőn vétkesre szóló verdiktet hoznak az esküdtek ; de még ez esetben is korlátozva van hatalma. Ez esetre azonban a continentalis törvényhozások is elegendő hatalommal ruházzák fel a bíróságot. Megfoghatatlan, hogy valaki, a ki tudományos értekezés írására vállalkozik, Glasernek az angol esküdtszéki eljá-