Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - A POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS MÓDOSITÁSA. A m. kir. igazságügyministeriumban tartott értekezlet eredményei

163 székhez rendszerint, a „felfolyamodás" csak kivételesen van megengedve. Mellesleg megjegyezzük, hogy a perrendtartásnak ügydöntő végzései, melyek ellen a perrendtartás felebbezést enged meg, a javaslat szerint ítélet alakjában hozandók. XXIX. Az Ítéletek ellen a javaslat fokozatos felebbezést enged meg, s az ekkor panaszolt alaki és anyagi jogsérelmek orvoslása a fokozatos felebbezési hatóság hatásköréhez utaltatik. A szabály ezentúl is az marad a felebbezésnél, hogy az a legfőbb itélőszékig meg van engedve, de a javaslat ezen szabály alól, a mennyire az alapos igazságszolgáltatás érdekével összeegyeztethető, kivételeket állapit meg. Nevezetesen, ha a kereset tárgyát teljes hitelű adóslevél alapján követelt 500 frtot meg nem haladó kölcsön követelés képezi, az első bírósági ítéletet helybenhagyó másodbirósági ítélet ellen további felebbezésnek helye nincs (277. §.). Az első bírósági Ítéletet helybenhagyó másodbirósági ítélet ellen nincs további felebbezésnek heíye, a közös okirat kiadása (168. §.), becslő eskü letétele (217. §.), a megítélt eskütől bűntett elkövetése alapján leendő eltiltás (223. §.), halál általi hitelesítés (225. §.), a hirdetményi idézés megsemmisítésére indított kereset (249. §.), és a törvényes képviselő meg nem idézése vagy meghatalmazás nélkül eljáró személy fellépése folytán indítandó megsemmisítési kereset (280. §.) iránt hozott Ítéletek ellen (276. §.). A javaslat szerint minden más esetben meg van engedve a felebbezés a legfőbb itélőszékhez. A javaslat azonban még más módon is akadályozza, hogy az ügy huzavonása czéljából indokolatlan felebbezés használtassák és bizonyos esetekben a felebbezést még az első bírósági marasztaló Ítéletek ellen is csak birtokon k'ivül engedi meg. Ezen esetek a következők: 1. sommás perekben egyáltalában, ha a marasztalás tárgya a járulékok nélkül 200 frtnyi összeget vagy 200 frtnyi értékű ingóságot túl nem halad; 2. bérelt lak átadása vagy visszabocsátása iránt indított perekben; 3. tartás, életjáradék és élelmezés iránt indított sommás perekben (267. §.). Eskütől feltételezett ítéletekre jelen szabály nem terjed ki. Nehogy azonban ez által a jóhiszemű alperes egy vagyontalan felperessel szemben helyre nem hozható vagyoni sérelmet szenvedjen, a végrehajtási eljárásról szóló törvényjavaslatban kimondatik, hogy ily esetekben az alperesnek joga van felebbezés esetén a marasztalás tárgyát járulékaival együtt — ha lehetséges — bírói kézhez letenni, hol az ügy végérvényes elintézéséig letéve marad, ^esetleg pedig a végrehajtató szorítandó biztosíték letételére. XXX. Végzések ellen általában felfolyamodást enged a javaslat (281. §.). A per folyama alatt hozott végzések ellen külön felfolyamodásnak nincs helye, ha csak a javaslat ezt kifejezetten meg nem engedi. Ily végzések által okozott sérelmek az ügy érdemében hozott Ítélet elleni felebbezésben