Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - A POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS MÓDOSITÁSA. A m. kir. igazságügyministeriumban tartott értekezlet eredményei

159 természetével ily sommás eljárás nem is lenne összeegyeztethető, mint ez pl. a haszonbérletből eredő kártérítési perekbennagyon könnyen előfordulhat. XIII. A járásbirósági competentiának ily jelentékeny kiterjesztése mellett szűkebbre kellett szabni a felek jogát: más, a törvény szerint a törvényszékek elé tartozó ügyekben sommás eljárást kiköthetni. Tenni kellett ezt nemcsak azérty mert már a törvény is a sommás eljárásra utasítja mindazon ügyeket, melyek ily eljárást egyátalában elbírnak, hanem azért is, mert meg kell óvni a járásbíróságokat azon most gyakran előforduló calamitástól, hogy prorogatio folytán hozzájuk nem tartozó perekkel halmoztassanak el, s ennek folytán a törvény által hozzájuk utasított ügyekben nem járhatnak el akellö gyorsasággal és figyelemmel. Azért a javaslat szerint, a perrendtartás 93. §. b) pontjának megváltoztatásával, csak készpénzbeli kölcsönkövetelés érvényesítése tekintetében köthető ki az összegre való tekintet nélkül a sommás eljárás, és ezen esetben is csak akkor bir a kikötés érvénynyel, ha a követelés teljes hitelt érdemlő okiratban köteleztetik s a sommás eljárás ugyanazon okiratban köttetett ki. XIV. E fejezetben még az első bíróságnak is megadatik a jog, hogy ítélethozatal előtt a tárgyalás kiegészítését rendelhetik el. (93. §.) Ezt az eljárás egyszerűsítése teszi szükségessé. Jelenleg ugyanis az első bíróságok e jogositványnyal nem birnak, s így kénytelenek akkor is érdemleges ítéletet hozni, ha világosan látják, hogy az ügyállás további kiderítést igényel, és semmi kétség sem forog fenn, hogy a másodbiróság ily perben az Ítéletet feloldani és póttárgyalást rendelni fog. Ezt a felekre nézve is időveszteséggel és költséggel járó kényszerhelyzetet a javaslat megszünteti. XV. Lényeges hézagot pótolnak még a javaslat 96., 97., 98. §§-ai, melyek elseje a mindkét fél meg nem jelenése folytán irattárba helyezett keresetek újra felvételét, illetve az elévülési határidőt szabályozza. Ezen intézkedés is azonban az anyagi jogba tartozik, mint az 53. §-é. A 97. és 98. szakasz a birói egyesség megkötésénék közelebbi módozatait állapítja meg. XVI. A „sommás eljárása eddigi szabályait a javaslat csak annyiban változtatta meg, hogy esküt tartalmazó Ítélet esetén a bíróság hivatalból tűz határnapot (108. §.), minek kívánatosságát a gyakorlati élet mutatta ki. A felsőbb bírósági határozatok pedig a javaslat szerint a felekkel mindig Írásban fognak közöltetni. A perrendtartás 117. §-ának a tényállás felvételére nézve megszabott intézkedése ugyan szoros alkalmazás mellett, lehetetlenné tenné a felebbezést a ténykérdésben, mert a biró csak azon tényállást tartozik a jegyzőkönyvbe felvenni, melyet ö kinyomozott, azaz bizonyítottnak tekint, nem pedig azt, melynek fennállását a felek vitatják, de miután