Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - A POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS MÓDOSITÁSA. A m. kir. igazságügyministeriumban tartott értekezlet eredményei

158 indokolt. A törvényszékek száma a törvényhozás által annyira kevésbittetett, hogy a hozzáférhetés a törvényszéki területek ezáltal előállott nagysága folytán igen meg van nehezítve; a járásbíróságok teendői, továbbá a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás új szabályozása, valamint a gyámügyi törvény határozatai folytán kevesbednek, a törvényszékeké pedig szaporodnak, ügy hogy igazságügyi politikai tekintetek mulhatlanul követelik a járásbirósági hatáskör tágítását. Hozzá járul az eddig felhozottakhoz, hogy most már igazságszolgáltatási szervezetünk az egyes birói rendszerre lévén fektetve, ennek fejlesztése és tágítása indokolt. Nem is kell attól tartani, hogy ezáltal a jogszolgáltatásra hátrány támadhat, mert a javaslat 12. §-a szerint mindazon keresetek, melyekkel valamely ingatlan vagyonra vonatkozó dologbani jog érvényesíttetik az összegre való tekintet nélkül a kir. törvényszékek hatásköréhez tartoznak s így az ingatlanokat tárgyazó jogkérdések mindannyian a járásbirósági hatáskör alól kivonattak. A javaslat nem tartalmaz szabályokat, melyek szerint a per tárgyának értékmeghatározásánál el kell járni, hanem 76. §-ában csak annyit mond, hogy ha a per tárgyának értéke az eljárás megállapítása szempontjából vitássá válik, ez iránt a bíróság a birói illetőség elleni kifogás feletti tárgyalás eredményéhez képest belátása szerint határoz. Sommás eljárásra tartoznak még az összegre való tekintet nélkül a váló házastársak között a nő részére ideiglenes tartás és lakás iránti keresetek, valamint a házasságon kívüli nemzésböl származó igények iránti keresetek, ide értve a törvénytelen gyermekek tartása iránti kereseteket is; egyik eset sem foglaltatik az 1868 : LIV. t.-czikk 93. §-ban. A magyar jog által nem ismert atyasági kereset, a szónak sajátszerű értelmében a javaslat ezen intézkedése alá nem eshetik. — Két évnél nem régibb kamatok, életjáradékok, tartási és élelmezési kötelezettségek teljesítése iránti keresetek a javaslat szerint akkor tartoznak a sommás útra, „ha a főkötelezettség teljes hitelű okiraton alapszik", nem pedig mint a perrendtartás mondja, a főkötelezettségre nézve kétség nem forog fenn. — Felette fontos, hogy a javaslat az összes a haszonbérleti viszonyokból eredhető, s dologbani jogokat nem tárgyazó kereseteket, ezek közt a kártérítési kereseteket is (ezeket ha írásbeli szerződés köttetett) a járásbiró elé utasítja. Nemcsak igen fontos és nagy összegeket képviselő pl. a haszonbérlet megszüntetése iránt, hanem igen bonyolódott perek, pl. a kártérítésiek jutnak ezáltal a járásbíróság competentiája alá, s e mellett csak azon egyetlen érv harczol, hogy sajátszerű viszonyaink okvetlenül szükségesnek tüntetik fel, az összes a haszonbérletekből eredő peres kérdéseket rövid és gyors eljárás mellett befejeztetni, habár némely esetben a perek