Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - A POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS MÓDOSITÁSA. A m. kir. igazságügyministeriumban tartott értekezlet eredményei

157 mondani s felvétele a perrendtartásba csak az által indokol­ható, hogy anyagi törvényünk nincs s előreláthatólag még sokáig nem lesz. Ha már azonban a dispositio ennek daczára a keresetekre nézve felvétetett, akkor okszerűen ki kellett terjeszteni minden egyéb beadványra is, akár felperes akár alperes által adattak be. A pertári kezelés alá tartozó beadvá­nyok azonban kivétettek, mert ezekre nézve a dispositio ke­resztülvitele lehetetlen, miután nem lehet minden egyes bead­ványt a törvényszéknek előzetes megvizsgálás miatt bemutatni, sem pedig a pertárnokot a visszaadásra felhatalmazni. Az aláírás hiánya (53. §. utolsó pontja) szintén a visszaadásra okot ad. — A visszaadatás imperative rendeltetett el, akár jó hiszemüleg, akár roszhiszemüleg történt is a hiányos beadás, mert a bírósá­got nem lehetett a gyakran nem is constatálható roszhiszemüség megbirálásával terhelni. Ugyané fejezetben a litiscontestatio fogalmának megfelelő­leg a jelen törvény hibás intézkedésének megváltoztatásával, ki­mondatott, hogy a felperes az ellenirat beadása, illetve az első tárgyalás megkezdése után a pert csak alperes beleegyezésével teheti le, a mikor a per meg sem indítottnak tekintetik. (57. §.) X. Az alperességröl szóló fejezetben a perbonyolitásra és huzavonásra alkalmat adó szavatosság érvényesítése teljesen elejtetik s e helyett egyszerű perbejelentésnek lesz helye, melylyel úgy a felperes mint alperes sommás és rendes eljárás­ban élhet. (64. 65. §§.) Azon peres fél, ki pervesztessége esetén egy harmadik ellen szavatossági igényt kiván érvénye­síteni, a pernek folyamatban léteiéről a harmadikat értesiti, a kinek szabadságában áll a perbehivóhoz a perben csatlakozni. De a perbehivó és perbehivott közötti jogviszony a föperben nem tárgyaltatik és döntetik el. így egyszerüsittetik az eljárás és megszűnik azon anomália, hogy a sommás per, ha szava­tosság esete forog fenn, rendes perutra teendő át. XI. A képviseletnél lényeges új intézkedés a javaslatban nem történt. Megmaradtak a királyi kincstár és közalapítvá­nyok képviseletére vonatkozó szabályok is, daczára hogy ne­vezetesen a kincstári képviselet valóságos chaos, az állam­vasutak képviselete pedig absolute nincs szabályozva. Valóban ideje volna már, hogy a pénzügyministerium a kincstári kép­viselet kérdésének megoldásához hozzá fogjon; az előkészüle­teket már befejezhették volna régen. XII. A sommás eljárás eseteinek kiterjesztésé és új szabályozása a javaslatban föíigyelmet érdemel. (75. §.) Ha a per tárgyának értéke szabályozza az eljárás módját a javaslat a sommás eljárásra azon kereseteket utasítja, melyek tárgya járulékok nélkül 500 frtnyi értéket túl nem halad, ha az ügy az összegre való tekintet nélkül a kir. törvényszékek hatásköréhez nem tartozik. E kiterjesztés minden irányban

Next

/
Thumbnails
Contents