Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - A KERESKEDELMI TÁRSASÁGOK JOGI TERMÉSZETE

141 meg a testület kizárólagos tulajdonában. Ez esetben a testületi vagyon hasznai az egyes tagok között az általuk birt értékquóták szerint osztatnak fel 70) De azért még mindig maga a testület az alanyí s ezen szoros viszony a.társulat és a tagok között még mindig nem vezet oda, hogy a tagok a társulati vagyonban condominiummal bírnának, mi csak akkor forogna fenn, ha a tagok az egyes dolgok állaga fölött is rendelkeznének. Csak ugyanazon minőségű jogokkal nem bírhatnak a tagok, mint a testület maga, azaz, ha egy dolog tulajdona a testületnél van, a tagok egyszersmind tulajdonosok nem lehetnek, még pro rata parte sem. De hogy a tagok a testület vagyonában dologbani s más nem tulajdoni jogokkal bírjanak, annak mi sem áll útjában 71). Végül még a jogi személy megszűnésére s azon kérdésre akarunk reflektálni, vájjon mi történik a megszűnt testület fen maradó vagyonával? Részben még azok is, kik a jogi személy keletkezéséhez állami engedélyt szükségesnek nem tartanak 72), de különösen legtöbben az állami engedély védői közöl 73) azon nézetnek hódolnak, hogy a jogi személy, in specie az universitas personarum élete tagjainak tetszésétől független, hogy a tagok egyhangú határozata sem képes a testületet megszüntetni, hanem, hogy csak az állam van jogosítva egy testület élete vagy halála fölött határozni. E nézet, legalább ily általánosságban mindenesetre helytelen74). Igaz ugyan, hogy nyilvános testületek a tagok határozata által fel nem oszlattathatnak, de nem azért, mert jogi személyek, hanem azért, mert nyilvános czéljuk van, melynek megvalósítása a mindenkori tagok tetszésére nem bizható. Ez azonban nem áll magántestületekre nézve, melyeknél a tagok, valamint tetszésüktől függött a testületnek léteit adni, a testület életét ismét el is vehetik. Az államnak ehhez csak annyiban lehet köze, a mennyiben a testület hitelezőinek érdeke forog koczkában, a mi azonban nem más, mint köz70) L. Windscheid Pand. 58. §. különösen 5. jegyz. (ez ellen S többe i. m. I. 302. 1. indokolás nélkül). 71) L. W i 11 e is Zeitschrift f. d. gesammte Handelsrecht. VIII. köt. 12. 1. 72) így pl. A r n d t s Pand. 45. §. 73) így: Savigny i. m. 279., 341., 348. 1., Puchta Rechtslexikon III. 73. 1. s egyebütt, P f e i f e r Die Lehre von den jur. Personen 33. §., V o g t Zeitschrift f. d. gesammte Handelsrecht. I. 530. I. K u n t z e u. o. VI. 230. 1. s mások, azelőtt Unger is, System I. 345. 1. 74) V. Ö. B ö c k i n g Pandekten I. 63. §. Beseler Deutsches Pr. R., i. h., Kierulff Theorie I. 144. 1., Mühlenbruch Pandekten I. 197. Göschen Vorlesungen 65. §.. Windscheid Pand. I. 61. %, különösen pedig Unger Krit. L'ebersch. VI. 176. s k. 1.