Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - A KERESKEDELMI TÁRSASÁGOK JOGI TERMÉSZETE

140 ból indulván ki, hogy a jogi személy fogalmilag minden viszonyt az egyes tagok mint ilyenek és a testület vagyona között szükségképen kizár, ügy hogy a jogi személy saját tagjai irányában ép oly idegen és független kell hogy legyen, mint harmadik személyekkel szemben. Ezen felfogás ridegsége különös befolyással volt a kereskedelmi társulatok jogi megítélésére nézve, a mennyiben egyesek indíttatva érezték magukat, nevezetesen a részvénytársaságok tekintetében u. n. alaki személyegysége kröl (collektive Personeneinheiten), mások pedig, azt hivén, hogy ezen felfogás lényegesen a római jog szellemében fekszik, a német jogban gyökerező s már említett u. n. szövetkezetekről (Genossenschaften) tágabb értelemben beszélni. Azonban ezen felfogás, a mily helytelen magában véve, ép oly kevéssé támogattatik a római jog által 67). Oly jogi személy, mely kizárólag ö n m agáért léteznék,'melynek vagyona egyedül önmagának szolgálna, az életben elö sem fordul, mert a jogi személy lényegesen physikai személyek érdekében állíttatik fel a jog által, és annak vagyona közvetve még is csak mindig az egyes embereknek szolgál javára, legyenek ezen egyesek egy állam összes polgárai mint ilyenek, egyes társadalmi osztályok, vagy tisztán magánszemélyek 68). A jogi személy fogalmából csak az következik szükségképen, hogy egy az egyes tagoktól különböző ideális jogalany létezzék, mely a testületi vagyon középpontjaként, nevezetesen mint a testületi dolgok tulajdonosa, mint hitelező és adós, esetleg mint örökös és hagyományos szerepel. Hogy minő jogokkal és kötelezettségekkel birnak az egyes tagok, minő viszonyban állanak ezek a testülethez, váljon a társulati vagyon hasznai és nyereségei a tagok között felosztatnak-e és miként? mindez oly momentumoktól függ, melyek már nem a jogi személy fogalmában, hanem egyéb körülményekben rejlenek 69). A tagok a testületi vagyon tekintetében ép ügy bírhatnak jogokkal, mint egy ember a másik vagyonában ; az sem ellenkezik a jogi személy fogalmával, hogy a testületi vagyon kizárólag csak az egyes tagok által élveztessék, az egyes tagok használati jogai által teljesen felemésztessék, sőt még az is lehetséges, hogy a testület vagyona értékére nézve az egyes tagok között fel van osztva, csak az egyes dolgok maguk maradjanak Krit. Ueb. VI. 171. s k. 1. S többe Handbuch des deutschen Privatrcchts. 1. 319. 1. Arndts Pánd. 42. §. Windscheid Pand. I. 152. 1., S a Ik o w s k i i. m. 13. s k. 1. Hcrrmann der Rechtscharakter der Actienvereine. Lipcse 1858. 68. 1. Renatid das Recht der Actiengesellschaften 2. kiad. 173. 1. 177. 1. 67) L. erről alább. 68) L. Unger Krit. Ueb. 172. 1. 69) L. Arndts Pand. 45. 1. Unger i. h. 173. 1.