Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - A KERESKEDELMI TÁRSASÁGOK JOGI TERMÉSZETE

138 váljon egy egyesület a felállított feltételeknek eleget tett-e vagy nem ? Egy másik tévtanitás a jogi személyek körül következő : Sok, részben igen tekintélyes jogtudós azon nézetet vitatja, hogy a jogi személy, nevezetesen a testület fogalma csak oly emberi egyesületekre alkalmazható, melyek maga s a b b é 1 e t c z é 1 o k megvalósítás á r a törekszenek, melyeknek czélja tartós, az utókorra is kiható, sőt ö r ö k ö s, melyek nemcsak egyesek nevezetesen gazdasági javára szolgálnak, hanem valamennyi állampolgár érdekében feküsznek stb. Ez nem áll. A czél, mely miatt egyesületek létesíttetnek, az egység vagy a többség elvének alkalmazására befolyással nincs. Lehetnek körülmények, midőn két-három tagból álló s tisztán ezen tagok magánczéljainak támogatására szolgáló egyesületek is a jogi személyiséget igénylik 60). Nem is lehet az ilyen jogi személyeket n e m t u 1 a j d o n k é p i e k n e k nevezni, s ezeket ellentétbe helyezni a tulajdon képi jogi személyekkel, azaz azokkal, melyeknek czélja a tagok magánczéljain túl megy, mint azt például Gerber, Dernburg, Dietzel és Fitting teszik. Elismerjük ugyan, hogy az egység elvének alkalmazása különösen ott szükséges, hol magasabb czélok forognak szóban ; nemkülönben azt, hogy a czélok különbözősége nem csekély befolyással van a jogi személyiségre, különösen a jogképesség terjedelme tekintetében. Ezen különbségen alapul nevezetesen a testületeknek felosztása köz- és m a g á n testületekre 61). Mindazonáltal a czélra különös súlyt fektetni, a czélban lényeges momentumot keresni, melyből a jogi személyiség egyenesen fel volna tételezve — egészen jogosulatlan felfogás. A helyes felfogásnak különösen azon nézet állt útjában, hogy a czél az, mely szem élyesitte tik 62). Hogy az emberszeretet, a jótékonyság magasztos eszméje, az államczél személyesittessék, megfoghatónak találtatott; de hogy oly czélok, mint: mulatság, élvezet vagy épen magánérdekek, közkereseti és nyereségre irányuló czélok személyesittessenek, azt képtelenségnek tartották. S még is épen a közkeresetre 'irányuló egyesületek azok, melyeknél a jogi személyiség legpraegnansabb alakban jelentkezik, a mennyiben ugyanis a jogi személy, mely általában csakis a vagyon miatt alkottatik, épen itt szolgál csak kizárólag vagyonjogi czéloknak 6;i). 60) Goldschmidt is téved (Zeitschr. für badische Verwaltung 11). sz. 2°24. 1. és Verhandlungcn des 8. deutschen Juristentages. II. köt. 50. s k. 1.), ha azt hiszi, hogy a czélnak nem szabad személyesnek lenni. L. erröl még alantabb. 61) L. A r n dís Pand. 46. 1. 02) így különösen Savi'gny i. m. II. 1. b) jegyz. és Puchta több helyen bár nem következetesen (V. ö. V a v r i k i. h. 205. 1.). 63)'L. Unger Krit. Ueberschau. VI. 173. 1.