Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - A nyilvánkönyvek közhitelessége

9 arról is kell meggyőződést szerezni: váljon a szabályszerű értesítések megtörténtek-e? „A nyilvánossági elvnek e megszakítása — irja Exner9) — ki e törvényt még javaslat stádiumában bírálta meg — nincs indokolva a kezelés körül netán fölmerülhető szabályellenességek által. Ily szabályellenességek és a belölök származó károk ellen, a helyes segedelem nem az anyagi jogtételeknek clausuláiban, hanem az eljáró hivatalos közegeknek felelősségében és kárpótlási kötelezettségében keresendő. Ha ezeket nem csak általánosságban a gyors és szabályos kézbesítésekért; de (lehetőleg biztosíték által) a hivatalos kötelességük közben elnézés okozta károkért is felelősekké és szavatosakká tesszük: ugy ily intézkedésre nem lesz szükség. A nyilvánossági elvből kiindulva helyeselni kell továbbá azon intézkedést: hogy csak a három évet meg nem haladó kamatok birnak a bekeblezett tőkék elsőségével. Ha ezen intézkedés a nyilvánossági elv szellemében történt: úgy ismét azon szakaszt (10. §.), mely szerint valamely bekeblezett követelés zálogjogi elsősége a per és végrehajtási költségeket is megilleti, ezen elvre sérelmesnek látjuk. Mert a mint kimondotta c törvény (a 14. §-ban), hogy ha oly követelések, melyek valanicly adott hitelből, valamely elvállalt ügyvezetésből, vagy szavatosság, vagy kárpótlás cziméböl származnak, bekebelezendök: úgy az okiratban, melynek alapján a bekebelezés eszközlendo, előadandó a legmagasabb összeg, a meddig a hitel vagy jótállás terjedjen 10) hasonlókép ki kellett volna mondani azt is, hogy a per- és végrehajtási költségek tekintetében is kijelölendő az okiratban a legmagasabb összeg, minek kitétele annál indokoltabb, mert a per- és végrehajtási költségek is a kártalanítási összegek jellegével bírnak. Voltak jelzálogos hitelezők, kik már eddig is kitették és bekcbeleztették a per- és végrehajtási költségek fedezetéül szolgáló összeget, mi annál indokoltabb volt, mivel a törvényszékek Ítéletei a perköltségek tekintetében hol megadták, hol megtagadták a bekebelezett töke elsőségét. Igaz, hogy a maximal-összeg bekebelezése az adósra nézve nyomasztó, mert a hitelező önérdekének megóvása tekintetéből rendesen arra törekszik, hogy ezen összeget minél magasabban vegye föl: azonban más felöl birtokának hitelképessége nagyobb, ha ily bizonytalan magasságig terjedhető törvényes zálogjogok azt nem terhelik és ha az utóbb következő hitelező biztosan megmondhatja, mily összegek állanak követelése előtt. Az után következő hitelezők pedig nem becsülhetik meg jelzálogukat, ha nem tudják, mily összegek állanak elöt9) Exner: f. i. m. 142. 1. 10) L. az 1855. dcez. 15-iki telekkvi rendelet 05. §-át is.