Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - A nyilvánkönyvek közhitelessége

10 tük. Lehet, hogy valaki azon követelését teljesen fedezettnek véli : és később tűnik ki csalódása, mert a számításba nem vett per- és végrehajtási költségek mind előtte állanak. E szempont főleg a kisbirtoknál fontos, melynél a per- és végrehajtási költségek a jelzálogok értékéhez és a követelések összegéhez képest aránytalanul magasak. Ha az új osztrák telekkönyvi törvények ezen itt idézett szakaszain végig tekintünk, lehetetlen el nem ismernünk, hogy az eddigi osztrák törvényekkel, és a hazánkban érvényes 1855. deczember 15-iki telekkönyvi rendelettel is egybevetve, nevezetes haladás rejlik bennük a telekkönyv közhitelességének megvalósítása felé, ámbár ezen elv itt-ott még bővebb kifejtésre és érvényesítésre vár. Ha a telekkönyvvel összefüggő dologbeli jogok is szabályoztatnak, és pedig a nyilvánkönyvi közhitel szellemében: úgy az osztrák tartományok a fejlettség magas fokán álló nyilván-könyvi szervezettel birandanak. IV. A magyar telekkönyvi törvénykezés. A hazánkban fennálló telekkönyvi rendszer az osztrák polgári törvénykönyv fönnebb ismertetett elveit tükrözteti vissza. A telekkönyvvel kapcsolatos anyagi jogok tekintetében hazai törvénykezésünket is azon törvényelvek irányozzák, melyek az osztrák bíróságok eljárását telekkönyvi peres és perenkivüli ügyekben előszabják. Az alaki rész, a telekkönyvi rendtartás ellenben a Magyarország részérc kibocsátott 1855-ik dcez. 15-ki rendelet által nálunk sokkal szabatosabban volt megállapitva; mint az austriai örökös tartományokban, hol csak a fönnismertetett 1871. jul. 25-ki birodalmi telekkönyvi törvény mondotta ki általában és minden koronaországot kötelezőleg azokat a törvényes rendszabályokat, melyeket a magyarországi telekkönyvi rendtartás már előbb szabatosan, világosan és mély gyakorlati érzékkel megvalósított. A telekkönyv közhitelességének szükségletét jól átérezték hazai telekkönyvi rendtartásuk szerkesztői ; de ők nem telekkönyvi jog codificálására, hanem egy már létező, az osztrák polgári törvénykönyvben szabályozott telekkönyvi jog alapján csak az eljárás kidolgozására hivattak fel, és igy a polgári törvénykönyvben tartalmazott, a közhitelesség elvére sérelmes határozatok nyűge alól nem menekülhettek. így föl kellett venniök a telekkönyvi rendtartásba a bekebelezés eredeti ér-