Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - A nyilvánkönyvek közhitelessége

8 kitörlési keresetet mindazon személyek ellen benyújtani, kik a peressé vált bekeblezés által nyilvánkönyvi jogot szereztek) vagy pedig további bekeblezéseket, vagy előjegyzéseket eszközöltek. Ezen határidők lefolyása után a peressé vált bekeblezés kitörlése harmadik személyek irányában, kik még a perfeljegyzés előtt arra további nyilvánkönyvi jogokat szereztek, csak az esetben mondható ki, ha ők jogérvényesség tekintetében jó hiszemben nincsenek" (63-ik §.). Tehát az 1855. deczembei 15-iki pátensben behozott három évi határidő, mely alatt a nyilvánkönyvi állapotot bizonytalanság fenyegeti, itt sokkal rövidebbre szorittatik, egyúttal a törvényhozás a bejegyzés ideiglenes kifogásolását megkülönböztette a kitörlési kereset benyújtásától. Eddig az osztrák telekkönyvi jog szerint a kitörlési kereset benyújtásával egyidejűleg, vagy azt követöleg történt a peresség feljegyzése. Miután 1871-ben az osztrák törvényhozás azon szempontból indult ki, hogy a harmadik személyek által szerzett nyilvánkönyvi jogok három évi bizonytalansága a közhitelt veszélyezteti, és a nyilvánosság alapelvébe ütközik, e hosszas határidő helyett rövidebbet szabott ki, de magát a kitörlési kereset beadását nem lehetett a felfolyamodásra kitűzött határidőre szorítani, mert a sérelmet szenvedettnek sokszor nincs alkalma ezen idő alatt, a kitörlési perre szükséges materiálékat és bizonyítékokat összeállítani. Tehát az uj telekkönyv az ideiglenes tiltakozást (protestatio) hozta be, mely a legrövidebb idő alatt lehetséges, és mely a kitörlési keresetnek utólagos, ámde ideje korán és sikerrel leendő keresztül vitele esetében jogvédelmiül szolgál. A protcstátio maga még nem a per feljegyzése, csak a per bejelentése, mely bejelentés azonban már jogmegóvó természettel bir. A kitörlési kereset beadására azonban már oly hosszú határidő van kitűzve, mennyi a per felszerelésére elégséges. Mi történik azonban, ha a bejegyzésről a sérelmet szenvedett fél, a telekkönyvi hivatal szabálytalansága, vagy más ok folytán értesítést nem kapott. Ez esetben a 64. §. intézkedése érvényes, mely szerint, „ha a felperes szabályszerű értesítése valamely bekeblezés elrendeléséről, — melynek érvénytelenségét állítja, — bár mily oknál fogva elmaradt: ugy a törlési kereset joga, még harmadik személyek irányában is, kik jó hiszemben arra további nyilvánkönyvi jogokat szereztek, csak három év múlva enyészik el, azon időponttól számítva, midőn a megtámadott bekeblezésért a kérvény a telekkönyvi hatóságnál benyujtatott." A törvény ezen intézkedése azonban ismét a nyilvánossági elvnek sérelmére szolgál. Ha az érdekeltek szabályszerű értesítése a telekkönyvi jogügyletek absolut hatásának föltételévé tétetik: ugy a nyilvánkönyv maga nem nyújt elégséges- biztosságot a jogszerzésre, hanem