Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - A kötelmi jog általános elmélete az ausztriai jog szempontjából, tekintettel a római jogra s ujabb törvényhozásokra. [könyvismertetés]

58 közönségünk s ügyvédi és birói karunk, s nem köttetnének, székiben, mint most, jogügyletek, nem hozatnának ítéletek — találomra! Nem attól függne akkor számos pernek sorsa, hogy a zöld asztal körül esetlegesen az osztrák, vagy a szász, vagy a zürichi polgári törvénykönyvnek, vagy végre a dolog természetének imádói találkozandnak-e többes s z á mb a n! Levett kalappal süvegelném én azon ügyvédet vagy birót, ki jelenleg Magyarországon , valamely, a kötelmi jog bármely kényesebb kérdésébe vágó pernek kimenetelét előre biztosan meg tudná jövendölni. Esset mihi magnus Apolló ! — Fájlalhatjuk ezt, de el nem vitathatjuk ! Azonban épen azért, mert ez igy van s nincs különben: kell örömmel fogadnunk szerzőnek vállalatát, melynek segélyével köztünk, mint úttörő, a kötelmi jog átalános tanainak helyes fogalmait terjeszteni törekszik. Munkája nálunk nem csak hézagot, hanem szükséget is pótol. Másutt sincsenek a hasonnemü és értékű munkáknak nagy böviben. Nálunk szerző munkája az első e nemben. Találkozunk ugyan a magyar magánjogot egészében felölelő tankönyveinkben a kötelmi joggal is. De a mit ebből ezekben lelünk: az lehet minden más, csak nem a kötelmi jognak tudományos tárgyalása. Szerzőnk mindamellett, nem eléggé méltányolható szerénységgel, hivatkozik ezekre is mindenütt, hol a vonatkozó irodalmat gondos szorgalommal és bő tárgyismerettel idézi. Bátran kimélhete volna azonban e részben a fáradságot! Azon munkákból sem ö nem vont hasznot, sem mások nem találandnak útbaigazítást oly kételyeikre nézve, melyeket eloszlatni szerzőnk munkájának nem sikerült. Mert vagy oly szigorú lélekismerettel tárgyalják a különleges m agyar kötelmi jogot, mint teszi ezt a mindnyájunk határtalan tiszteletét bíró nagymesterünk, Wenzel Gusztáv tanár úr, ki a magyar magánjogot tárgyazó kitűnő müvében a magyar kötelmi jog átalános elméletét 8. lapon kimeríti. Vagy követik ama s z ok á s o s b másik módszert, melyet szerzőnk is említ a „Bevezetés" 8. és 9-ik lapjain, midőn panaszolja, hogy magyar magánjogi tankönyveinkben „—a kötelmi jog legnagyobb része tekintetében az ausztriai polgári törvénykönyv ide vonatkozó határozmányainak lényegét s értelmét találjuk átvéve, vagy a legtöbb esetben épen ezen határozmányokat magokat, szórólszóra, utánnyomva, s mégis magyar kötelmi jogként feltálalva", — hozzátévén, hogy „az ausztriai polgári törvénykönyv eme szabványainak ilyforma száraz, minden tudományos feldolgozás és geneologiájuknak kimutatása nélkül való átvétele, illetőleg magyar nemzeti kötelmi jogként való lenyomása és befoglalása — — — jogéletünknek a tudomány igényeivel megegyező továbbfejlesztése érdekével, mint átalában minden tudománvos