Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - A nyilvánkönyvek közhitelessége

5 parancs adott lökést az örökös tartományokban létrehozandó egységes telekkönyvi rendszer ügyének is. 1858 , 186o és 1869ben kormányjavaslatok készültek, a legutóbbi javaslat szolgált alapul az urak háza fontemiitett bizottsága tanácskozmányának és ez emelkedett 1871-ben törvényerőre is. E törvény mellett még az 1869. február 6-án kelt törvény is, mely valamely jószágtest telekkönyvi eldarabolása körül követendő eljárásra vonatkozik, valamint az átalános telekkönyvi rendtartással kapcsolatban kibocsájtott 1871. július 25-iki törvény, mely a telek- és bányakönyvek szerkesztésénél, kiegészítésénél, helyreállításánál és változtatásánál, vagy pedig kijavításánál követendő eljárást illeti, az örökös tartományokban fennálló nyilvánkönyvi rendszer alapezikkelyének tekinthetők. Vizsgáljuk, mint nyert kifejezést a nyilvánkönyv közhitelessége — vagyis az anyagi értelemben vett nyilvánossági elv ezen törvényekben? A telekkönyvi nyilvánosság elvének egyik legfényesebb követelménye, hogy a telekkönyvből legelőször maga az ingatlan, annak térmértéke, müvelés módja, helyrajzi fekvése, becsértéke világosan kiderüljön. Az osztrák telekkönyvi rendtartás azonban e kívánalomnak nem tesz eleget. A 2. §-ban csak azt mondja, hogy a főkönyv a telekkönyvi betétekből alakittatik. E betétek : 1- ször a telekkönyvi testek és az arra vonatkozó változásoknak, 2- szor a telekkönyvi testre vonatkozó dologbeli jogoknak s változásaiknak bejegyzésére szolgálnak. Az egyes Lindtagokra van bizva ezen átalános szabály keresztülvitele, még arra sem köteleztetnek, hogy az eddig fönnálló három lapot (birtokállási, tulajdoni és teherlapot) fönntartsák. Annál kevésbé köteleztetnek arra, hogy az ingatlant magát a birtoklási lapon oly szabatos körülírással feltüntessék, mint ezt egyes törvényhozások megkívánják. A 4-ik §. kimondja, hogy a nyilvánkönyvi jogok szerzése, átruházása, korlátozása és megszüntetése, csak a főkönyvben történendő bejegyzések által eszközölhető. A 7-ik §. szerint: a telekkönyv nyilvános, mindenki megtekintheti azt egy telekkönyvi hivatalnok jelenlétében és másolatokat és kivonatokat nyerhet, melyeket, a telekkönyvvezető szolgáltat ki saját felelőssége mellett. Az ingatlanok oly részletes leírása, minőt a porosz telekkönyvi rendtartás szab elő, az osztrák törvényhozás előtt nem volt ismeretlen kívánalom. Hogy azt még sem irta elő: az nem indokolt és túlóvatos kíméletéből történt az egyes koronaországok jogautonomiájának, melyek e tekintetben addig törvényhozó hatalommal birtak. Hogy az ingatlanok oly szabatos körülírással a telek-