Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)
1877/7 / 1. szám - A nyilvánkönyvek közhitelessége
0 könyvben megjelelve nem lettek: annak több fontos következménye volt. Nevezetesen c hiba gátolta az osztrák törvényhozást abban, hogy az elömutatóra szóló jelzáloglevelek (Grundschuldbrief, telekadósság) azon intézményét, melyet a porosz törvényhozás is legutóbb behozott, a telekkönyvi rendszerbe fölvegye. A képviselőház bizottsága e törvényjavaslat felett véleményt nyilvánítván, e tárgyat is megemlíti a következő szavakkal: 7) „A fokozott forgalom a földbirtoki hitel nagyobb mozgósítására törekszik. Erre nézve alkalmas eszközül szolgál a jelzáloglevél (Hypothekenbrief) helyesebben (Grundschuld), mely intézmény már egyébb államokban behozatott". „Ily jelzáloglevél, melyben a telekkönyvi hivatal igazolja azt, hogy a földbirtok tulajdonosa részére meghatározott összeg erejéig a zálogjog bekebeleztetett az ingatlan tulajdonosa részéről blanco engedmény által átruházható és a forgalomnak önálló tárgyát képezi". ,,A bizottság megfontolta, vajon czélszerü-e ily jelzáloglevelek általános behozatalának lehetővé tételére a szükséges határozmányokat, az átalános telekkönyvi rendtartásba befoglalni ?" „A bizottság azonban az urak háza bizottságával cgyértelmüleg azon nézetben volt, hogy ezen intézményt csak akkor lehetne sikerrel és egyúttal a visszaélések ellen szükséges biztosításokkal behozni, ha a telekkönyvek oly módon szerkesztetnének, hogy a birtokolási lapon a birtok terjedelme részletezve körüliratnék". A nyilvánossági elv azonban más tekintetben sem jutott az osztrák telekkönyvi rendtartásban teljes érvényhez. Miután a törvényjavaslat nem mondotta ki azt az elvet, „hogy harmadik személyek által jó hiszemben és már is jogerejüvé lett bejegyezvényekbe vetett bizalommal szerzett jogok megtámadhatlanok," 8) az urak házának bizottsága ily értelmű uj szakasz fölvételét javasolta, és ez által akart a nyilvánosságnak érvényt szerezni. Az osztrák polgári törvénykönyvnek előre bocsátott intézkedéseiből látnunk lehet, hogy a „publica fides" elve vagy is a telekkönyv közhitelessége, a törvényekben elvileg kimondva nem volt, és csak inkább egyes törvényszakaszokban lelt kifejezést, mint a törvénykönyv egyetemes rendszerében. Ezért az urak házának bizottsága a föntebbi szakasz beiktatását kívántaazonban a ház azt nem fogadta el, hanem megtartotta a kormányjavaslatban eredetileg foglalt következő intézkedést: .,vajon 7) Lásd bizottság jelentését D r. Kaserer f. id. gyűjteményében i 309 s köv. 1. 8) Ugyanezen elvet törvény alánján szentesitik. a szász codex 279 és 4G5. §§-ai.
