Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - Az igazságügyministeri értekezlet a váltóeljárás tárgyában

36 törvények ez iránt félremagyarázhatlan intézkedést nem tartalmaznak. A rendelet a váltóeljárásban csak az első fokú bíróságoknál és csak a keresetekre hozott első végzések, valamint váltóperekben az Ítélet hozatalánál kívánja meg a kereskedelmi ülnököt, mint a bíróságok egyik szavazó tagját. Nehogy azonban ez által az előadás gyorsasága akadályoztassék, meg van engedve, hogy a kereskedelmi ülnök más határozatok hozatalánál is mint szavazó részt vehessen, (i. §.) III. A váltóbirósági hatáskör megállapitásánál irányadó elv, hogy csak oly ügyek tartozzanak a váltóeljárásra, melyeknek alapja a váltó, akár peres, akár peren kívüli ügyek legyenek azok. Azért azon polgári kártérítési keresetek, melyek váltóvégrehajtások alkalmával elkövetett büntetendő cselekményeken alapulnak, kivétettek a váltóbiróságok hatósága alól, bár az eddigi gyakorlat szerint ott kellett azokat megindítani. A váltójegyzök mulasztásai és hibái alapján indítandó kártérítési perek is csak azért hagyattak meg a váltóbiróságoknál, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy ezek alapos elbírálásához a váltóügyeknek különös ismerete kívántatik meg. (5. §.) IV. A bírói illetőségnél a főszabály az, hogy a kereset a váltón alapuló ügyekre nézve, a váltó fizetési helyének váltóbirósága előtt minden esetben, más váltóbiróság előtt pedig csak kivételesen indítható meg; mert a váltó fizetési helyére a jogosítottnak per nélkül is a fizetés felvétele végett meg kellene jelennie, s így ezen hely váltóbirósáiíát minden esetre illetékesnek kellett tenni. Egyebekben a közönséges eljárás szabályai az illetőségre nézve megtartattak. (7—13. §§.) A rendelet szerint beavatkozásnak, viszonkeresetnek és szavatosságnak nincs helye (15. §.); mert a váltóeljárás gyorsasága ezeknek kizárását múlhatatlanul megkívánja. A viszonkeresetnek kizárása azonban nem jelenti azt, hogy váltóperben a beszámításnak helye ne legyen, mi különben az anyagi váltótörvény 94. §-a által is megengedtetik; mert a beszámítás a viszonkeresettel semmi összeköttetésben nem álló megszüntetési módja a felperesi követelésnek s az utóbbinak kizárása által az első nincs eltiltva. V. A képviseletre nézve a rendelet fontos ujitást hoz be a váltóeljárásba, a mennyiben az ügyvédi kényszert nagy szigorral alkalmazza. (16. §.) Eddigi váltóeljárásunkban a felek személyesen is védekezhettek. Most azonban, midőn az egész eljárás a perrendtartásra, nevezetesen pedig a rendes jegyzőkönyvi eljárásra van fektetve, már csak az egyöntetűség is megkívánja az ügyvédi kényszer behozatalát. Szükségessé tette ezt azonban még az is, hogy az anyagi váltótörvény megenged ugyan kifogásokat, de csak magából a váltójogból eredőket (92. §.), úgy hogy egyrészt a v é d e 1 e m , másrészt ennek folytán a felperesi válasz csukákkor lehet alapos, világos, ha