Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - Bíráló megjegyzések fizetésképtelen adósok hitelezőinek kielégítéséről készítettt törvénytervezethez

úrbéri rendezésből származó viszonyokat illető helyeken külön felemlitendönek tartja, egyenes következtetést enged arra, hogy a törvény a nem kereskedő cselekményei ellenében ép úgy és ép olyan terjedelemben alkalmazandó, mint az e minőséggel biró adós cselekményei ellenében. E mellett a tervezetet egy általános törekvés jellemzi és ez abban áll, hogy a tervezet minden egyes intézkedésénél oda látszik működni, hogy megtámadhatás esetében akár az adós, akár pedig a támadó hitelező társai a közadós ellen csödnyitást szorgalmazzanak. A tervezet ezen mód által akar a hitelezők tagadhatlanul szükséges egységének lehető legtöbb érvényt szerezni. Nem birálom, hogy e törekvés mennyiben bir jogosultsággal és mennyiben nem, de utalok azon gyakorlati complicatiókra, melyek ez általános jellemvonás mellett kimaradhatlanok lesznek mindannyiszor, a mennyiszer nem kereskedő adósról lesz szó. E complicatiók elöidéztetnek akkoron is, ha a támadó törvényt nem kereskedő adósokra egyáltalán ugyanazon terjedelemben alkalmazzuk, mint a kereskedő adós ellenében. Vegyünk egy gyakorlati esetet. A. hivatalnok egy magánintézetnél vagy vállalatnál van alkalmazva évi G000 frt fizetéssel; ezen fizetésén kivül egyéb vagyona nincs, de van 10,000 frtra menő tartozása. B. hitelező tudva, hogy adósa fizetési kötelezettségeinek eleget tenni nem tud, tudva, hogy C. hitelező adósa ellen már csödnyitó kérvényt adott be, melyre tárgyalás rendeltetett, A. hivatalnoki fizetésére végrehajtás utján letiltást vezet és annak időközben lejárt fizetésében követelésére kielégítést nyert. G. csődnyitásí kérelmével (a még csak életbe léptetendő csődtörvényt tartom szem előtt), elutasittatik, mert A. vagyona, tekintve hogy jövendőbeli és bizonytalan hivatalnoki fizetése vagyont nem képez, még az eljárási költségek fedezetére sem látszik elégségesnek. Megtámadja B., D., X. hitelező társait, kik időközben az adós fizetéséből netán kielégítést nyertek. Kérdem," menynyiben bir a támadás ezen neme jogosultsággal? De nem lehet czélom, egyenként felsorolni mindazon visszásságokat, melyek természetszerű következményei lesznek annak, ha a támadás joga egyenlő terjedelemben és ugyanazon föltételek alatt nyer alkalmazást úgy kereskedő, mint nem kereskedő adós cselekményeivel szemben. Elegendőnek tartottam a kérdést megpendíteni; Ítéljenek felette azok, kik erre több hivatással birnak, mint szerény csekélységem. Visszatérek oda, honnét kiindultam. A tervezet, ha egyes részleteiben az objectiv bírálat által még sokat nyerhet is, komolyan átgondolt munka. Hitelünk érdekében óhajtandó, hogyannak alapján mielőbb létesüljön a törvény. MAGl'AR IGAZSÁGÜGY. 1877. VII. 1.