Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - Bíráló megjegyzések fizetésképtelen adósok hitelezőinek kielégítéséről készítettt törvénytervezethez

31 b) A polgári törvénykezési rendtartás által és különösen • i 235. §-ban szabályozott eskü általi bizonyítás támadó perekben sincs kizárva. Nem szándékozom az osztrák javaslat bizonyitási tanának dicséneket hangoztatni ; egyelőre csupán azon elvi különbséget akarom feltüntetni, mely e részt a két javaslat között mutatkozik. Mig az osztrák javaslat a föeskü általi bizonyítást csupán egyetlen egy körülmény tekintetében zárja ki, habár ez tényleg oly körülmény, mely körül a legtöbb támadó per fog forogni: addig a mi tervezetünk az eskü általi bizonyítást kivétel nélkül fentartja. Mig továbbá előbbi a bírót csupán a bizonyítékok teljessége tekintetében menti föl a törvényes bizonyitási szabályok alól: addig utóbbi a bizonyítás szabad méltatását in extenso alkalmazza. Egyik oldalon korlátolt eskü általi bizonyítás, korlátolt szabad bizonyítással; másik oldalon korlátlan eskü általi bizonyítás, a bizonyítás szabad méltatása tanának korlátlan alkalmazása mellett. En az osztrák javaslatban több logikát látok, mint a tervezetben; az osztrák javaslat, mely a bizonyítási szabályok alól a bírót föl nem menti, hanem csupán a bizonyíték teljes vagy nem teljes volta tekintetében ad a bírónak szabad kezet, az eskü általi bizonyítást sem mellőzhette egészen; de mintegy öntudatosan érezte azon visszaéléseket, melyek az eskü általi bizonyítással űzethetnek és ugyanazért jónak látta azt alkalmazásában lehetőleg korlátolni. A magyar tervezet nemcsak a bizonyíték teljes vagy nem teljes volta kérdésében menti föl a birót a bizonyitási szabályok nyűge alól, hanem annak tökéletesen szabad kezet ad. A tervezet kitételei szerint (4G. §.): „a bíróság szabadon ítéli meg, meggyőzöknek tarthatja-e azon állításokat és bizonyítékokat, melyek alapján a megtámadottnak elmarasztaltatását vagy a támadóknak elutasittatását kérik. E végre figyelembe veheti azon személyes viszonyt, melyben a megtámadott az adóshoz állott; azon körülményeket, melyek mellett a megtámadott szerzés vagy fizetés történt; a józan becsületes forgalomban szokásos eljárási módot és általában mindazt, a mit a felek a per körülményeire nézve előadnak." Ékesen hangzó szavak, melyek mindegyike egy-egy gyémánt; de kérdem, ha a tervezet helyesen felfogott feladata magaslatán a bírónak a bizonyítékok mérlegelése tekintetében ennyire szabad kezet ád, mi jogosultsága van még itt az eskü általi bizonyítás alkalmazhatásának ? Nem akarom mindazt ismételni, mit az eskü általi bizonyítás ellen általában és a bizonyítékkal űzni szokott visszaélések ellen különösen felhozatni szoktak. Tudja azt a gyakorlat minden egyes embere és alapos a gyanú, hogy a visszaélések támadó perekben csak gyarapodni fognak. Szerző