Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - Bíráló megjegyzések fizetésképtelen adósok hitelezőinek kielégítéséről készítettt törvénytervezethez

:!<> alkalmat szolgáltatni. Azon kivételes két eset, melyben a hitelező támadási jogát kifogás utján is érvényesítheti, annál kevésbbé képes a tervezet ezen általános teminologiáját indokolni, mert a „perirat" fogalma alá a kifogás utján érvényesített támadás szintén csak erőltetett constructio által vonható. Ha tehát nem találhatunk oly kifejezést, mely úgy a kereset, mint a kifogás utjáni érvényesítés módját külsőleg megjelölni egyaránt alkalmas, akkor sokkal tanácsosabb a már megszokott „kereset" kifejezésnél maradni, mely legalább a támadás érvényesítésének aránytalanul legnagyobb csoportját átkarolja. VII. A tervezet követi az osztrák javaslatot, midőn a támadó pert keresettel csak trvszék előtt engedi megindítani és az eljárásra való illetékesség tekintetében a támadó szabad választására bízott alternatív intézkedéseket vett föl, úgy hogy ezek szerint ugyanazon támadó perben különböző, a támadó szabad választásától függő törvényszék lehet illetékes. A tervezet ezen intézkedése alapján tehát a gyakorlatban könnyen meg fog történhetni, hogy ugyanazon egyén egyik hitelező által ezen, a másik hitelező által pedig egy másik törvényszéknél fog a támadó per ugyanazon jogügyletből származólag mindannyiszor illetékes helyen megindittatni. Hogy az ebből származható zavarok elkerültessenek, oly intézkedés fölvételét látom szükségesnek, mely hasonló esetekre rendelkezik és pedig annál-is inkább, mert a törv. rendts., melyre a javaslat általánosságban hivatkozik, e részt kielégítő intézkedéseket nem tartalmaz. VIII. Minden támadó pernek eriteriuma a bizonyítási eljárásban culminál. E részt az osztrák javaslat nagyjában így intézkedik: a) A főeskü által csupán azon egyetlen egy körülmény nem bizonyítható, hogy volt-e az azt állitónak erről vagy arról tudomása vagy nem; egyebekben tehát a főeskü általi bizonyítás sincs kizárva. b) Indirect bizonyítás esetében, tehát akkor, midőn valamely tény oly körülmények bizonyítása által czéloztatik igazoltatni, melyekből észszerű következtetés utján a bizonyítandó tény következik, a biró ily indirect bizonyítékok méltatásánál a teljes bizonyíték tekintetében fenálló törvényes szabályokhoz kötve nincs, ergo egyéb esetekben ügyelni tartó1 zik arra, hogy e törvényes szabályok ne ignoráltassanak. c) Pót és becslő eskü hivatalból is megítélhető. Ennek ellenében a tervezet bizonyítási tana a következőkben culminál: a) A bíróság nincs kötve azon bizonyítási eszközökhez, melyeket a polgári törv. rdts. a bizonyítékok bizonyító erejére nézve megállapít, ergo a bizonyítékokat szabadon mérlegelheti és méltányolhatja.