Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/7 / 1. szám - A nyilvánkönyvek közhitelessége

3 fizetett, de még ki nem törölt követelés engedmény útján jogérvényesen megszerezhető; a jelzálogos kereset ellen a már lefizetett adósság kifogásával nem lehet élni. Ugyanezen szabály áll a követelési jognak akár beszámítás, (compensatio) akár a tulajdon és zálogjognak egyesülése (confusio) által történt megszűnésének esetében is. Ugyanis a 1443. §. szerint: valamely követelés ellenében, mely a nyilvánkönyvekbe be van kebelezve, a beszámítás kifogásával csak akkor lehet élni az engedményes ellenében, ha az ellenkövetelés maga is, és pedig a követelés mellett bekebeleztetett, vagy pedig az engedményesnek a követelés átvételével tudtul adatott. Továbbá az 1446. §. kimondja, hogy oly jogok és kötelezettségek, melyek a nyilvánkönyvekbe bekebeleztettek, az egy személyben történt egyesülés által meg nem szüntetnek, mig a nyilvánkönyvekböl ki nem tömítettek. Még több oly intézkedést tartalmaz az osztrák polgári törvénykönyv, melyből látható, hogy a törvényhozók a telekkönyv közhitelességének elvét ösztönszerűleg átérezték, és a törvénybe is fölvették.2) Nevezetesen az 1500. §. szerint az elbirtoklás vagy elévülés utján szerzett jog nem szolgálhat hátrányára annak, ki a nyilvánkönyvekbe bizva, valamely tárgyat vagy jogot magáévá tett, mielőtt az elbirtoklás vagy elévülés folytán szerzett jog a nyilvánkönyvekbe bekebeleztetett.:;) E szerint az, ki természeti elbirtoklás folytán (1468. §.) tulajdonossá lett, joggal bir szerzésének bekebeleztetését és az eddigi tulajdonosnak kitörlését követelni. (1498. §.). Mig azonban az átíratás meg nem történt, és a most már elévülés folytán jogvesztessé lett tulajdonos joga a telekkönyvből ki nincs törülve : ö harmadik személyek irányában ugyanazon hatással rendelkezik, mintha még anyagilag jogosult volna. Ugyenez áll a tcrmészetileg elbirtokolt szolgalmakra nézve is. A legfőbb 2) Ilyen például a 443. §-ban kifejezett azon elv, hogy „ki a tlyilvánkö.ny veket m e g nem tekinti: minden esetben szenved mulasztásáért." 3) Majdnem általános az a nézet, hogy a nyilvánkÖnyyi tulajdonos ellenében az osztr. polg. törvkönyv által megengedett elbirtoklás a nyilvánkönyvi publica íides elvével éles ellentétben áll és annakokáért az elbirtoklási intézményt a publicitást elvből kiindulva szokás ostromolni. Miután azonban a fent előadottak szerint az osztrák polgári törvénykönyv értelmében az elbirtoklás harmadik személyek jogaira sérelmes nem lehet : az elbirtoklás közvetlenül a publica fides kiindulási pontjából nem támadható meg. Az elbirtoklás megengedése körüli vitában tehát nem annyira publicitási elv jöhet szóba, hanem atraditionalis és a b ekeblezési elmélet és a támadás közvetlenül ez utóbbinak kiindulás pontjából intézhető. E vitában a nyilvánkönyv közhitelességének pártolói azért fognak mindenkor a bekeblezési elmélettel tartani, mert. csak ezen elmélet valósítja meg következetesen a közhitelességi elv azon corollariumát, hogy az ingatlanokra vonatkozó dologbeli jogok szerzésének egyedüli tere és egyedüli ismeretforrása a telekkönyv legyen. í*