Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/8 / 6. szám - Miből áll az ügymenet (actus) a közvégrendeletek fölvételénél?

505 Minthogy a 35!). §. a 355. %-ta utal, ugyanaz áll az utóbbiról is. 365. §. Az igazságügyi bizottság szövegezése szerint — „aki idegen dolgot talál" — a jogtalan elsajátításnak vétsége uratlan dolgokon (res nullius) is elkövethető, a mi a magánjog azon elvével, hogv „res rtullius cedit primo occupanti" ellenkezik. Egyébiránt csekély értékű dolgokra nézve czélszerü volna az osztrák 1874-ki javaslat mintájára csak pénzbüntetést megállapítani. 464. §. „Azon közhivatalnok, a ki a hivatalánál fogva teljesítendő cselekményért vagy mulasztásért stb. Helyesebb a M. J. szövegezése: „vagy annak mulasztásáért". „Hivatalánál fogva teljesítendő mulasztásról" logikailag nem lehet szólni. Dr. Steínhach Gusztáv. Az angol „vádlevél" jargonja elleni agitatio. Londonban a napokban egy érdekes pert tárgyaltak. Az angol lapok az esetet „The P'enge Mystery" alatt Ösmertettek. Négy vádlott, két férfi és két nő, állt a newgatebeli ^Central Criminal Court" fóruma előtt avval vádolva, hogy egv nőt meggyilkoltak, éhhalálra kínozva konok és gonosz bánásmódjuk által. Mind a négyen kötél általi halálra ítéltettek. Midőn az esküdtek visszavonultak termükbe a határozat fölött tanácskozandó, azt üzenték az elnöklő bírónak, hogy szeretnék az „indictmen tu-et, a vádlevelet látni és tanácskozásuk folyama alatt előttük bírni. A bíró, Hawkins bíró ur visszaüzent nekik, hogv ez nem szükséges, hogy ugy sem értenék a jargont, melvben az írva van, és hogy -a vádlevél nincs is laikusnak szánva ; végre hogy a vád és a védelem az ügyvédek által terjesztetik értelmesen az esküdtek elé. Charles Reade a hírneves angol regényíró ez eljárás következtében a következő érdekes nyílt levelet küldötte be a londoni „Daily Telegraph" szerkesztőségéhez, melyet szórói-szóra közlünk: A „Daily Telegraph" szerkesztőségének. „Uram! Meglepetéssel olvastam a „Daily Telegraph" szeptember 127-iki számában a következőket: Az esküdtek azt kérdezték a tudós bírótól, hogy megkaphatnák-e a vádlevélnek másolatát? Hawkins bíró ur erre azt felelte, „hogy" nem volna belőle semmi hasznuk, mert jogi phraseologiában van írva." Nos, ha a bíró azt mondta volna: „Igen is uraim, önöknek ép annyi joguk van a vádlevélhez, mint nekem, de figyelmeztetem, hogy oly jargonban van írva, melyet önök nem értenek és nem is szükséges, hogy megértsenek, csak azért Ítéljenek fölötte és akasztassák föl embertársaikat*, ugy ez nem tett volna semmi kárt, hanem csakis józan szemrehányást képezett volna azon pedáns clique ellenében, mely ezen nyilvános, fontos és borzasztó vádakat jargon és kétértelmű phrasisokba Ölti. De én nvomatott soraiból azt olvasom ki. hogy az esküdtek azon czélból kérték a vádlevelet, hogy az előttük levő bizonyítékokkal hasonlíthassák azt össze, és még sem kapták meg. Ha ez igaz, az ügy szégventeljes, és az egész eljárás semmitéset vonja maga után. Gondolja meg uram, hogy a korona nem áll a törvény fölött. A korona, ily eljárásokban a felperes jellemében jelen meg az esküdtszék előtt, mely a nemzetet képviseli; és vádlevele képezi panasza alapját. Ezen vádlevél (indictment) a korona komoly megfontolt vádja és a nyelv hibái és tévedéseiből eredhető sérelmek elkerülése czéljából írásban jut a bíró és az esküdtek elé. Jogi okmány az, melyet a bírónak jogi alapon kell szigorúan meg-