Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/8 / 6. szám - Miből áll az ügymenet (actus) a közvégrendeletek fölvételénél?

504 M. J. 2bS. §-a szerint ily anomália lehetetlen, mert az emiitett két esetben a tisztességes párbajvivó büntetése egy évig terjedhető államfogház, a párbaj szabályait megszegőé 3 évig terjedhető börtön volna. Különben a M. J. 288. §-a nem is szól súlyos testi sértésről, hanem szándékos testi sértésről, s ez inkább felel meg azon elvnek miszerint a párbaj megszegése esetében a párbaj eredménye a döntő momentum. 315. §. A bizottsági szövegezés a ministeri javaslatból megtartotta a „súlyos testi sértés" kifejezést. Mig azonban a ministeri javaslat a 293. és 294. §§-ra azaz a testi sértés legsúlyosabb, öt évig terjedhető börtönnel sújtott esetekre utal, a bizottsági javaslat egyáltalában csak súlyos testi sértésről szól. Súlyos testi sértés pedig a 301. §. szerint oly sértés, melynek gyógyulása 8 napnál tovább tart. A súlyos testi sértés vétségének eseteit pedig nem lehet ugyanazon vonalba helyezni oly cselekményekkel, melyekből valakinek halála származik. Ha a 315. §-ban meghatározott cselekmény 10 évtől 15 évig terjedhető fegyházzal sujtátik, ha abból valakinek halála következik be, akkor az igazság és arányosság követeléseinek nem felelne meg ugyanazon büntetést megállapítani azon esetre nézve, ha a cselekmény csak 20 napot túl nem haladó betegséget okoz. 3!7.és 321, §§. A törvényjavaslatban "'a fenyegetés fogalmának három különböző értelmezése fordulván elő (167., 234. és 347. §§.), melyek mindegyike csak bizonyos meghatározott büntető cselekményekre vonatkozik, szükséges lesz a szóban levő két szakaszban a 234. §-ban foglalt értelmezésre utalni. 321. §. „És letartóztat" helyett helyesebb volna „vagy letartóztat". 323. §. A második bekezdésben azon eset nincs emlitvc, ha a letartóztatás épen három hónapig tart. 349. §. Ezen qualificatiója alól a 351. §-ban meghatározott zsarolási vétséget ki kellene venni, mert ez tulajdonképen a zsarolással csak rokon, de nem azonos büntetendő cselekmény és nem tartozik a büntettek vagy vétségek azon csoportjába, a melyekre nézve a visszaesés qualificaló körülményt képez. Ezen okból a 351. §. vétsége a 49. §-ban nem is említtetik. E megjegyzés a 338. és 371. §§-ra is vonatkozik. 355. §. A sikkasztás fogalmának értelmezéséből (a bizottság szövegezése szerint) folyik, hogy büntetlenül marad : 1) az, a ki a birtokában vagy birlalatában levő idegen ingó dolgot, a melyet megőrzés stb. kötelezettsége alatt vett át, másnak ajándékozza ; 2) az, ki értékesítés végett idegen ingó dolognak az árát a dolog tulajdonosának beleegyezése nélkül másnak azon föltétel alatt adja kölcsön, hogy a kölcsön a dolog tulajdonosának fizettessék vissza.