Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/8 / 6. szám - Miből áll az ügymenet (actus) a közvégrendeletek fölvételénél?

503 118. §. Az 53. f. idézése fölösleges és a bizottsági jelentés által nem is indokoltatik eléggé. 165. §. .Minthogy már általában a hatóságok „közegei" a törvény ótalma alá helyeztetnek, fölösleges „a küldöttség, választmány vagy bizottság közegeit" még egyszer felemlíteni. IX. FEJEZET. „A vallás szabad gyakorlata elleni büntettek és vétségek". Az igazságügvi bizottság szövegezése szerint a vallás szabad gyakorlata elleni bűntett nem létezik, minthogy a bizottság a M. J. 1S5. §. 2-ik bekezdésében foglalt büntettet vétséggé változtatta át. 199. §. A bizottsági jelentés szerint csak azon kerített hely képezi a 199. §-ban foglalt vétségnek tárgyát, mely lakással vagy üzlethelyiséggel függ Össze. Ezt a törvényben világosan kellene kifejezni, mert különben a szakasz a német büntetőtörvény 1-23. §. tágabb értelmét veszi fel, mely szerint minden, nem csak lakással vagy üzlethelyiséggel Összefüggő keritett hely e büntetendő cselekmény tárgyát képezheti. Ugvanaz áll a 330. §-ról is. 218. §. Ha már különbség tétetik az „ünnepélyes „bizony lás" és „hivatkozás" között, akkor az első pont 4. sorában a bizonvlás még egyszer volna említendő. 239. „A jelen fejezet előbbi szakaszaiban meghatározott büntettél vagy vétséggel". A 232 — -238. §§-ban vétség nem fordul elő ; a vétség szó hátramaradt az első ministeri javaslatból, mely a 224. §. 3. bekezdésében a megfertöztetés vétségét határozta meg. 242. §. A 234-. §. idézése helytelen, mert ez csak fenyegetésről szól. A 234. §. idézése által az éretnék el, hogy a fenyegetéssel elkövetett természctelleni fajtalanság súlyosabb beszámitás alá esnék az erőszakkal elkövetettnél. A szakasz tehát következőkép kiegészítendő : „ha az férfiak között erőszakkal vagy fenyegetéssel (234. §.) kovettetett el". 299. §. Ha a párviadal szabályainak megszegése esetében a párviadal annak következményei szerint büntetendő, akkor nem következetes, hogy a párbajban okozott testi sértés minden körülmény közt mint súivos te^ti sértés tekintessék. Különben a bizottság által a 301. és 302. §§-nál tett módosítások következtében azon anomália állhat elő, hogy a párbaj szabályait megszegő sok esetben enyhébb büntetési tétel alá esik mint a tisztességes párbajvivó. Ha az utóbbi ellenfelét megsebesíti, a 298. §. szerint két évig terjedhető államfogházzal büntetendő ; a párbaj szabálvait megszegő pedig, „ha a sérülés (? !) 20 napot túl nem haladott, de 8 napnál tovább tartott" a 299., 301. és 302. §§. értelmében csak egy évig terjedhető fogházzal és 500 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A 31*