Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/8 / 6. szám - Miből áll az ügymenet (actus) a közvégrendeletek fölvételénél?

SZEMLE. Budapest, 1877 deczcmbcr 1. A büntető törvénykönyv tárgyalásához. [Észrevételek a iogügyi bizottság szövege felett.] A büntető törvénykönyv javaslatának a képviselőház jogügyi bizottsága által megállapított szövegét tanulmányozván, kijegyeztem azokat a hibákat, melyek elvétésből jutottak a bizottság munkálatába. Kérek egy kis helyet a lapsusok e jegyzékének: közzététele a törvény tárgyalása folyamában talán nem egészen felesleges. 7. §. Sokkal szabatosabb és világosabb volna, ha az utolsó bekezdés nem a § első és második pontjára, hanem csak az első pontra utalna és így hangzanék : „Ha azonban ezen § első pontjában elősorolt büntettet vagy vétséget a jelen törvény második része II. fejezetében meghatározott bűntett vagy vétség kivételével stb.\ 10. §. „Ki mint ilyen felesleges curialis stylus; ha nem mint külföldi követte el a büntettet, akkor nem kell speciális rendelkezés. 67. és 68. §§. Megjegyezve, hogy bizottság által a M. J. 64. §-ából kihagyott szavak: „ha a véghezvitel a tettes akaratától független körülmény által akadályoztatott meg" a kísérlet fogalmának meghatározásához tartoznak és hogy inkább a 67. §. 1. pontja nélkülözhető, mint a kísérlet fogalmának ezen lényeges ismérve azt tartjuk, hogy a 68. §-ból eredő képtelen consequentiákat remélhetőleg most már az igazságügyi bizottság azon tagjai is belátják, kik e szakasz szövegezésénél közreműködtek. 81. §. A törvény téves felfogásának említése fölöslegesnek látszik; ignorantia juris és error juris között különbség nem létezik. 93. §. A bizottság intentiója itt nem a legsúlyosabb büntetés, hanem a legsúlyosabb büntetési nem alkalmazására irányul és ezen értelemben volna tehát e szakasz módosítandó. 101. §. A 3-ik bekezdésre nézve világosabb és egyszerűbb szövegezés nagyon óhajtandó. 103. §. Az 57. §. idézése nem a maga helyén történik, mert az 57. §. kiutasításról és elkobzásról nem is szól. 112. §. Elévülés által nem a büntendö cselekmény enyészik el, hanem csak a cselekmény büntethetősége.