Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/8 / 6. szám - Magyar állam jog. Budapest, 1877. [könyvismertetés]

483 száma 64-re szállítható le, tehát több lehet, kevesebb azonban nem. Másrészt felvesz szerző oly elemeket, melyek ugyan jog tételek, de az államéletet rendező jogtételeknek a s/.ó technikai értelmében nem tekintetnek. Szerző péld. szószerint idézi az 1848: 18. t.-czben megállapított sajtóvétségeket; hasonlóképen szószerint idézi az 1875: 33. t.-czböl a választás körül felmerülhető büntetendő cselekményeket (90—106. §§.) Mindezek lényeges, érdekes dolgok, de hiszen a perduellioról és a nótáról szóló tczikkek és egyátalán a büntető törvények kétségtelenül fontosabbak, mint a sajtóvétségek vagy a választás körüli büntetendő cselekmények: még sem valók arra, hogy az államjogban ily terjedelmesen helyt nyerjenek, mert a büntetőjog a közjogtól elvált tudományszakká fejlődött. Hiába keressük a könyvben a vezérelvek szabatos felfejtését, hiába az érvényes államjog teljes rendszerét, a részletek czélszerü csoportosítását. Szerző a bevezetésen kivül, mely az alkotmány kútfőit és történetét foglalja magában, a következő beosztás szerint tárgyalja anyagát: I. rész. A magyar állam. 1. fej. A m. birodalom alkatrészei s egymáshozi viszonyai. 2. fej. A m. birodalom államisága. 3. fej. Az államhatalom gyakorlásának módja: A. Törvényhozó; B. Végrehajtó; 0. Birói hatalom. II. rész. A m. kir. hatalom. 1. fej. A királyi hatalom megszerzésének módja. 2. fej. A felségi jogokról. V 3. fej. A királyi családról. ' \^J/' 4. fej. A m. kir. hatalom megszűnése. III. rész. Az állampolgárok és testületek közjogi viszonyai. 1. fej. Az állampolgárok politikai jogai. 2. fej. Az egyes állampolgárok különös jogai. 3. fej. Az állampolgárok kötelességei. 4. fej. A testületekről. 5. fej. Horvátország és Fiume önkormányzata. IV. rész. A kormányzati közegekről. 1. fej. Az államközegek. *•}. fej. Egyéb kormányzati közegek. 3. fej. Az állami, köztörvényhatósági és községi hivatalnokok és tisztviselők államjogi viszonyairól. V. rész. A közjövedelmekröl. Ezen rendszer áttekintéséből kiviláglik, hogy minden ízében hibás és zavaros : a magyar állam, a királyi hatalom egyrészt és a kormányzati közegek és közjövedelmek másrészt nem lehetnek coordinált részek, a mint a szerző rendezi. — A végrehajtó hatalom közegeit a következő sorrendben tárgyalja szerzőnk: a) magyar ministerium, b) horvát ministér, bán, orsz. kormány és c) közös ministerium. A felségi jogokról