Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/8 / 6. szám - Magyar állam jog. Budapest, 1877. [könyvismertetés]

484 egy 30 oldalra terjedő fejezet értekezik; a k egyel mezési jog mégsem itt, hanem a birói hatalomról szóló alfejezetben tárgy alt a tik. Kegyelmezési jog, birói hatalom, lucus a non lucendo. — Micsoda rendszer az, mely egy fejezet alá vonja a különböző vallásfelekezeteknek és egyházaknak az államhoz való viszonyát és a köztörvényhatóságok, rendezett városok és községek önkormányzati jogát, csak azért, mert testületek! Ez a rendszer csak arra szolgál, hogy a különböző jogintézményeket széthányt részeiben tüntesse fel; ez az oka azután annak, hogy a végtelen sok ismétlés daczára még sem domborodik ki sehol egészen egy-egy intézmény. A mi használhatót nyújt a munka, azt némely fontosabb, régibb és az 1867 óta alkotott törvényekhez készített tárgymutatóból könnyebben és teljesebben meg lehetne szerezni; mert e használható anyag terjedelmes idézetekből áll, fontosabb törvényeinknek szószerinti közléséből, csakhogy a gyarló rendszer ugy hozza magával, hogy az egyes törvények szét vannak szaggatva. E rendszernek tulajdonitható a sok ismétlés, mely a munka fárasztóan unalmas voltát oly nagy mértékben fokozza. Legalább is öt helyt ugyanazon szavakkal ismétli a szerző, hogy a királyi rendelet, elhatározás stb. érvényességéhez ministeri ellenjegj'zés szükségeltetik. Az, hogy a közös külügyminister mindkét fél ministeriumával egyetértésben és beleegyezésével intézi a külügyeket, szintén három-négyszer szemünkbe ötlött. Ugy szintén, valahányszor a delegatiót megemlíti, mindjárt mintegy gépiesen ismétli, hogy a közös ministerium általa kérdőre vonathatik. Az is többször említtetik, hogy habár a képviselőház előző tárgyalása csak a budgetre és zárszámadásra nézve van törvényileg kimondva, mégis a folytonos gyakorlat ezt minden törvényjavaslatra kiterjesztette. Jogászi constructióra, az egyes államintézmények elveinek felfejtésére, az állam jognak doctrinalis magyarázatára alig történik elvétve némi kísérlet; péld. a kir. hatalom gyakorlásának, akadályoztatásának eseteiről szóló czikkelyben (53. §.). Szerző ebben másodrendű hírlapjaink vezérczikk-modorában elmondja, hogy a király kiskorúsága és gyógyíthatatlan betegsége folytán a helyettesítésről az országgyűlésnek törvény által kell majd gondoskodnia és pedig a pragmatica sanctio következtében oly helyettesítésről, mely Magyarország és az ö Felsége többi országai közötti kapcsolatot is, Magyarország önállását is fentartsa. — Alaptörvényeknek azokat mondja a szerző, a melyek „az alkotmány alapját, a kormányzat alakját, az uralkodás módját és az állampolgároknak az állam iránti lényegesebb jogviszonyainak szabályozását foglalják magukban." Azután felsorol 46 alaptörvényt, csakhogy nem azt mutatja meg mindegyikről, hogy definitiója alá esik, hanem