Magyar igazságügy, 1877 (4. évfolyam, 7. kötet 1-6. szám - 8. kötet 1-6. szám)

1877/8 / 6. szám - Magyar állam jog. Budapest, 1877. [könyvismertetés]

482 a nemzet is azon benső meggyőződéstől áthatva, hogy a magyar alkotmány védelme a mag}^ar haza életének védelme: kénytelen volt szabadságai és hazája ótalmára fegyverhez nyúlni és páratlan hősiességgel addig küzdeni, mig a már-már kimerülésig fokozott önvédelmi harczban ketté törött kardja porba nem hullott". Világos eszmékből kiinduló, értelmes történeti előadás ily frázisokra nem szorul. Helyesebb lett volna futókig megérinteni az 1848-diki pesti országgyűlést, a törvényes térről való leszorítást, a debreczeni országgyűlést. Aztán az 1850-től 18íi7-ig terjedő időszak politikai kísérleteit és kudarczait is szabatosabban kell ám előadni, mint szerző teszi. Alig kellett volna erre több tér, mint a mennyit hangzatos, megyei dictiokra emlékeztető phrasisaival megtölt. Hiszen törvényeinknek némely határozatát, péld. az 1867 : 12 t.-cz. 28. §-ának kijelentését, mely szerint „Magyarország se teljes birodalmi tanácsot, se bármi néven nevezhető közös vagy középponti parlamentet czélszerünek nem tart és ezeknek egyikét sem fogadja el," csak ugy lehet a tanulóval megértetni, ha ismeri az 1840 óta Magyarországra octroyált, de el nem fogadott osztrák alkotmányokat főbb részeiben. Az államjog az államéletet rendező jogtételek rendszeres előadása. Szerző az államjog e tartalmával és követelményével épen nem törődik, hanem a mit az államra és intézményeire vonatkozólag érdekesnek vagy tanulságosnak tart, azt államjogképen előadja, habár semmi vonatkozása sincs valami állami j o g t é t e 11 e 1 vagy jogintézmény nyel, hanem csakis statisztikai vagy közigazgatási jelentősége van. Például megtudjuk, hogy a m. kir. igazságügyministerium rendelkezik a Veisz-féle alapítványról (419. 1.), a mi igen tanulságos dolog, de nem az államjogba tartozik. Nem kevésbé érdekes az udvari szertartás, melylyel megnyitásakor a magyar delegatio ö felsége által fogadtatik (104. 1.) vagy a melylyel az országgyűlés megnyittatik, (148. 1.) hanem hogy ilyenkor a különböző udvari méltóságok elöl és hátul mily rendben foglalnak helyet stb., az nem az államjogba tartozó dolog. Kétségtelenül nagyon fontos dolog annak tudása, hogy a kir. tszékek és járásbíróságok, valamint a pénzügyi igazgatóságok és adófelügyelöségek székhelyei hol vannak, de ezen hosszú névsorok megint nem az államjogba tartoznak. Mellesleg megjegyezzük, hogy szerzőnek csak hatvan kir. tszékröl van tudomása, noha tényleg a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszéket nem is számítva, G6 kir. tszék áll fenn. Ezen tévedést a szerző elkerülhette volna, ha a magyar államjogi felfogással ellenkező módon nem állítja, hogy „habár az 1875: 36. t.-cz. 64 tszéket állapított meg, azok száma jelenleg csak 60". Ha törvény állapítja meg a 64-et, akkor nem lehet 60! Az id. törvény egyébiránt annyit mond, hogy a törvényszékek