Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - Kereskedelmi jog. A magyar kereskedelmi törvény alapján, tekintettel a nevezetesebb európai kereskedelmi törvényekre. [Könyvismertetés]

62 séges almát, keresk. ügyletet köt, és alkalmazandó az ez ügyben résztvevő parasztokra, városi leányra a k. törvény (II. rész I. II. czím). Pedig egyik sem kereskedő. — Ha részvényt vesz bár ki is, kiterjed az eladóra a vevőre a keresk. törvény, ha a vevő csak tőkebefektetésre vette volna is a részvényt. A mágnás, a pap, hivatalnok, ügyvéd, iparos, mezőgazda, napszámos, nemre, korra való tekintet nélkül mind meg anyian alája esnek a k. törvénynek. Kiterjed az nemcsak arra a 133,582 kereskedőre, a mennyi az 1870 népszámlálás szerint az országban van*), hanem az ország egész lakosságára. Sőt még a lakosságnál is többre ; kiterjed az idegenekre, nasciturusokra is, mert az ország minden lakosánál, a nálunk tartózkodó idegeneknél, a nasciturusoknál fordulnak elő tényállások, melyek a k. törvényben szabályozva vannak; ennélfogva a k. törvény „kiterjed" mindnyájukra. A büntető törvény positive kiterjed mindazokra, kik tényállásban állanak, melyet a büntető törvény szabályoz. Nem szorítkozik az ismételten (keresk. jogi terminológiával élve, az iparszerüleg) bűnözőkre. Azonképpen a keresk. törvény is kiterjed mindenkire, ki oly tényállásba lép, melyet a kereskedelmi törvény szabályoz. Hogy pedig ilyenbe kerüljön, ahhoz, mint futólagos citátumainkból is kitűnik, nem szükséges, hogy iparszerüleg foglalkozzék keresk. ügyletekkel. Nem kell előbb kereskedővé lennie; elég ha csjk egyetlen egyszer is forgott kereskedelmi ügyben. Ehhezképest nemcsak annak a m. ügyvédnek lesz dolga a kereskedelmi törvénynyel, kinek kereskedő cliense vagy ellenfele van; hanem annak is, kinek egyetlen egy kereskedő cliense vagv ellenfele sincsen. És a budapesti kir. törvényszék kivételével minden magyar polgári bíróságnak lesz alkalma a keresk. törvény szerint Ítélni, eljárni, akár van területén kereskedő, akár nincs. A zilahi járásbíróság, bár területén egyetlen egy kereskedő sincs**), szintén fog bíráskodni mint „kereskedelmi bíróság" a k. törvény alapján, mert, bárkereskedö nincs a zilahi járásban, speculatió mindenesetre van. (K. T. 258. §.) A tanár úr azon tanítása, mely a kereskedelmi jog kiterjedését a kereskedőkre és kereskedelmi társaságokra szorítja, a mi jogi eruditiónkat tekintve, zavart és félszeg törvény magyarázatot idézhet elő. Minthogy gyakorlatunk gondatlanságból amúgy is nagyon abban a hitben él, hogy a kereskedelmi törvény csak kereskedőknek szól, nem látunk örvendetes jelenséget olyan tankönyvben, mely azon a helyen, hol a kereskedelmi *) Az 1870-diki népszámlálás eredményeiről kiadott hivatalos statisztikai munkának 255 lapja. A statistikus mást ért ugyan kereskedő alatt mint a jogász; de adatai approximative használhatók. **) A föntebb idézett mü 288. lapja.