Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - Az adósok jogcselekvényeinek megtagadhatásáról

5 i tésck ellen irányozza a tervezet a támadásokat, hanem átalában oly jogcselek vények ellen, melyek a fizetésképtelen adósnak vagyonára vonatkoznak (1. §.)• Annak meghatározásánál aztán, mely cselekvények soroltassanak ide, a tervezet szerzőjére nézve irányadó volt a tapasztalat; tapasztalat az iránt, mily cselekvényekkel szokták fizetésképtelen adósok hitelezőiket közvetlenül vagy közvetve károsítani, továbbá mily cselekvények támadhatók meg ekkép a nélkül, hogy a forgalomnak jogos érdekei hátrányt szenvedjenek. 3. Másrészt azonban szorosan csak cselek vények ellen enged meg támadást, mig saját javaslatunk átalában elidegenítéseket mond megtámadhatóknak. Elidegenítéshez azonban cselekvés és abbanhagyás egyaránt vezethetnek. Sok ok bírja szerzőt arra, hogy a mulasztásokat egé szen tekinteten kivü hagyja (33. 1.). Mindenekelőtt az, hogy nem volna elégséges a megtámadás végeredményeképen a mulasztás megszüntetését kimondani ; szükséges volna ezenkívül vagy oly jogköltéssel élni, hogy az elmulasztott cselekvény mégis teljesíttetett, vagy pedig a mulasztás folytán megszűnt jogot rövid uton ismét helyreállítani : az egyik eljárás ép oly önkényes lenne mint a másik. Különben, jegyzi meg helyesen a szerző, az, hogy a puszta mulasztásokat a megtámadás alól kivonjuk, gyakorlatilag alig dönt valamit, mert a mulasztásokat ezen viszonynál, a legtöbb esetben megelőzi az adósnak csalárd megegyezése azon személylyel, kinek az előnyére szolgál; ezen megegyezések pedig amúgy is a megtámadó kereset alá esnek. 4. Miután az austriai tervezet az adósnak illető cselekvényeit nem azért, nem is csak akkor mondja megtámadhatóknak, ha azokból a hitelezők közvetlenül megrövidíttettek, szerzőnek más alapra kellett fektetni a megtámadást. Ezen alapot a nemzeti hitel, a forgalmi biztonság kívánalmaiban találja. Az általa választott constructiót indokolandó meglepő jogászi finomsággal következőleg érvel (34. 1.): A hitel és a forgalom biztonságának érdekében alkottuk a szabályt, hogy minden a vagyonra vonatkozó jogcselekvény, melyet csőd alatt levő adós véghez visz, érvénytelen; mihelyt tehát a fizetésképtelenség beállott, a formális csődnek minden előfeltétele megvan; az adósnak tudnia kell, hogy most már nem szabad vagyonával tetszés szerint rendelkeznie, mert az ezentúl csak hitelezőinek kielégítésére fordítandó: azért attól .fogva csak gestora a hitelezőknek és egyedül ezektől függ, hogy jóváhagyják cselekvését, vagy az elismerést megtagadják. 5. A tervezet, miután az adósnak illető jogcselekvényeit nem azért és nem csak akkor engedi megtámadtatni, mert és a mennyiben a hitelezők általuk megröviditvék, megtámadásra minden hitelezőt jogosít, kinek a fizetésképtelen adós ellen végrehajtható követelése van, különbség nélkül, vájjon e\en