Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - Az adósok jogcselekvényeinek megtagadhatásáról

52 nehézségek miatt már átalában rosz hírben állanak, úgy hogy olyannak meginditásától mindenki lehetőleg tartózkodik, a nehézségek esetünkben tán tizszerezve volnának. Először számos oly jogcselekvény volna megtámadandó, melyekből közvetlenül nincsenek károsítva a hitelezők, pl. az adós által foganatosított előnyös eladás, az adós által elfogadott fizetés stb. De ettől eltekintve, mily nehéz az adott esetben, kimutatni mennyivel károsittattak meg a hitelezők az adósnak valamely jogcselekvénye által, és mennyi esik ezen kárból az egyes megtámadó hitelezőre. Teljesen aláírom, mit szerző ezen eljárás módja tekintetében mond (24.1.): „A hitelezők, kik ezen a jogtól részükre fentartott eszközt használnák, legtöbb esetben a remélt segély helyett keserű és költséges kiábrándulást találnának." c) A harmadik mód szerint érvényre emeltetnék a Code de commerce (2093. czikkelye) elve : „Les biens du débiteur sont le gage commun des créanciers", tehát érvényre emeltetnék az, hogy a hitelezők az adósnak javain kezdettől fogva hallgatag zálogjoggal birnak, mely azonban csak most a megtámadás pillanatában nyilvánul. Eltekintve attól, hogy ezen elvnek felállítása a személyi és dologi jogoknak veszélyes összezavarására vezetne, az utóbbiaknak keletkezésére vonatkozó szabályokat halomra döntené: gyakorlati alkalmazása óriási nehézségekbe ütköznék és elöreláthatlan bonyodalmakat okozna. Csak arra kell utalni, hogy a megtámadott jogcselekvény gyakran oly tárgyra vonatkozik, mely az előtt nem is volt még az adós vagyonában; pl. örökségnek, hagyománynak visszautasítása. Továbbá, hogy a megtámadott szerzőnek szintén lehetnek és pedig az illető tárgyra vonatkozólag már is rendes zálogjoggal bíró hitelezői, vagy hogy az illető tárgy talán már az első szerzőnek vagyonából és jóhiszemű harmadik által szereztetett meg. Végre, hogy azon esetben, midőn a megtámadás joga csődben a tömeggondnok által gyakoroltatik, előre nem is lehet meghatározni, mely hitelezőnek követelései fognak és mily öszszeg erejéig elismertetni. Leghelyesebbnek látszott azért a negyedik lehetőséget választva. d) A viszonylagos hatálytalanítás elvét felállítani, mint azt a tervezet tényleg tette. Ezen elv indokoltsága és alkalmazhatósága tekintetében nagyjában ugyanazt mondja a javaslat szerzője, mit magam is fentidézett értekezésemben kifejtettem. 5. A megtámadás joga nemcsak a csődben gyakorolható, hanem csődnjitás előtt is, sőt egészen függetlenül attól, vájjon az adósnak vagyona felelt csőd nyittatott vagy nem. Már a rómaiak, ezen támadás jogának felfedezői, azt minden egyes hitelezőnek külön megadták. Kétszerte fontos ezen szabály alkalmazása napjainkban, minthogy a törvények gya-