Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)
1876/5 / 1. szám - Az adósok jogcselekvényeinek megtagadhatásáról
51 ellenszolgáltatás fejében és a nélkül tett intézkedései, illetőleg intézkedésein alapuló ingjenes és terhes s^er^és között. Mig amaz föltétlenül megtámadható, ez a megtámadó kereset alá csak akkor esik, ha a szerző „fraudis conscius" volt; a fraust egyébiránt, valamint az arról való conscientiát a fentidézett értekezésemben kifejtett és az austriai tervezetben is használt tágabb értelemben véve. Másrészt azonban nemcsak az első szerző ellen irányozható a megtámadás, hanem jogutódai ellen is, a mennyiben a szerzés részükről hasonló körülmények között történt. 4. Ezen megtámadásnak végczélja: az illető intézkedésnek viszonylagos megsemmisítése. A megsemmisítés fogalmából következik, hogy a kérdéses intézkedések a birói Ítélethozatal pillanatáig jogilag érvényeseknek elismertetnek, és csak ekkor (ex nunc) vesztik el viszonylag — azaz a megtámadó hitelező és a megtámadott szerző egymáshoz való viszonyában — hatályukat. Más személyek által a megtámadást kizáró módon, ugyanezen tárgyon, a megtámadást előzőleg szerzett jogok ennek folytán csorbitlanul fen maradnak. Mit érjen el megtámadó keresetével a felperes, ha győztes marad? A kitűzött czélt különböző utakon lehet megközelíteni : a) Az adós, mihelyt fizetésképtelenné válik, elveszti abbeli képességét, hogy vagyonáról rendelkezzék; vagyonára vonatkozó minden jogcselekvénye tehát, melyről bizonyittatik, hogy a fizetésképtelenség beállta utáni időből való, kezdettől fogva semmisnek nyilvánítandó, mintha csak a csőd nyitás után végezte volna. Ez a Code de commerce 441. és 442. czikkely, valamint az angol 18G9-iki bankruptcy act (s. 81. 92.) és az 1855. év május 9-iki porosz törvénynek (1. §.) álláspontja. Helyesen jegyzi meg a tervezet szerzője, hogy ezen eljárás messze túl visz a kitűzött czélon, túlságos veszélyeztetése a forgalomnak és harmadik személyek érdekeinek, kik mig a csődnyitásról könnyen értesülhettek, az adós fizetésképtelenségének beálltát gyakran nem sejtették, tehát igaztalan szigor volna, minőt a hitelezők érdeke nem kíván meg. A csalárd adós egy valódi vagy csak költött hitelezővel szövetkezve, e szigort még saját előnyére zsákmányolhatná ki, valahányszor elhamarkodva szerződött vagy a kínálat és keresletnek egymáshoz való viszonya időközben tetemesen változott. Ezen uton tehát nem haladhatott a tervezet. b) Az adósnak jogcselekvényei érvényben maradnak, de a megtámadó hitelezőknek kárpótlás iránti igény_ adatik az adósnak szerződő társa ellen. Meggyözöleg kifejti szerzőnk, hogyha a kártérítés iránti perek a sikert szerfelett veszélyeztető 4*
