Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)
1876/5 / 1. szám - Az adósok jogcselekvényeinek megtagadhatásáról
50 vánittassék, azon kérelem egyesítendő, mely megkívántatik, hogy kizárassék a megtámadott ellenfélnek abbeli igénye, miszerint a kényszer-eladás utján befolyt vételárból kielégítést nyerjen. A 31—34. §§. intézkedései ily esetekre nem alkalmazandók. 39. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba, azonban nem alkalmazandó azon jogcselekvényekre, melyek ezen nap előtt létesültek. Ugyanazon naptól fogva hatályon kivül helyeztetnek mindazon szabályok, melyek jelen torvény tartalmával össze nem egyeztethetők, jelesül az átalános polgári törvénykönyvnek 953. §-a és a csődtörvénynek 24. §-a. 40. §• Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg. II. Az ismertetett tervezet saját javaslatunkkal több lényeges elvben megegyezik; ki akarjuk ezeket emelni és egyúttal a kitűnően dolgozott indokolás néhány részletét felemlíteni. Megegyeznek a javaslatok a következőkben: 1. Hitelezői oly személyeknek, kik fizetésképességüket elvesztették, különös védelemben részesitendők még abban a\ esetben is, ha e cselekményeik akkor létesültek, mikor még csőd alá nem kerültek, illetőleg ha a csődnyitás egészen elmaradt. 2. E%en védelem alakja a hitelezőknek engedélyezendő a\on jog, melynélfogva az ily intézkedéseket megtámadhatják. Midőn az austriai javaslat szükségesnek tartja, hogy a hitelezőket felruházza azzal a joggal, miszerint megtámadhassák az adósnak bizonyos, őket veszélyeztető intézkedéseit: a törvényhozó nem titkolja el maga előtt, hogy ezen rendszabálynak alkotása, mely az átalános jog elveihez képest érvényesen keletkezett jogviszonyoknak létére másoknak enged döntő befolyást, könnyen magát a forgalom biztonságát veszélyeztethetné. Hol keresendő itt a kellő határ? mily mértékben engedtessék meg a megtámadás emiitett jogának gyakorlása, hogy egyrészt a kitűzött czél minél teljesebben eléressék, másrészt a forgalomnak jogosult érdekei csorbulást ne szenvedjenek ? Találóan jegyzi meg erre a tervezet szerzője (1G. 1), hogy az eldöntésre nézve legelőnyösebbnek tartotta irányt kölcsönözni azon államok törvényeiből, melyeknek gazdászati és míveltségi állapotai leghasonlóbbak Austriához, jelesül tehát a német államok törvényeiből. Feltehető, úgymond, hogy a forgalmi szabadságnak oly megszorításai, melyek ezen államokban a viszonyokkal megegyeztethetöknek bizonyultak, Austriában sem fogják a forgalom érdekeit túlságosan alterálni. Ezen szavak számunkra is figyelemre méltó útmutatást tartalmaznak. 3. A megtámadás esetében különbség teendő a\ adósnak