Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - A bírósági szervezet kérdéseiről

5 Verfassungs-Gesetzes", a másik a franc zi a törvényjavaslat a bíróságok szervezetéről: „Loi sur l'organisation de la magistrature; projet de la commission de l'assamblée." A német javaslat 1873-ban közzététetvén, a német birodalmi gyűlés jogügyi bizottsága most vette tárgyalás alá; alkatrészei a következők: 1. A birói hatóságról. 1—9. §§. — 2. A járásbíróságokról. 10—13. §§. — 3. A kis esküdtszékekről (Schöffengerichte) 14—45. §§. — 4. A törvényszékekről. 46—58. §§. — 5. Az esküdtszékekről. 59—80. §§. — 6. A kereskedelmi törvényszékekről. 81—92. §§. — 7. A főtorvényszékekröl. 93—96. §§. — 8. A legfőbb itélöszékröl (Reichsgericht). 97—112. §§. — 9. Az államügyészségről. 113—123. §§. — 10. A bírósági jegyzöségröl. 124. §. — 11. A kézbesítésre és végrehajtásra rendelt közegekről. 125—126. §§. — 12. A birói jogsegélyről. 127—12S. §§. — 13. A nyilvánosságról és az ülések rendjéről. 139—149. §§. — 14. A törvénykezés nyelvéről. 150—156. §§. — 15. A tanácskozásról és szavazásról. 158—163. §§. — 16. A bírósági szünidőkről. 164—166. §§. A német javaslatnak tartalma lényegesen különbözik a belgiumi törvénytől; rendelkezései a polgári és büntető perrend azon részeinek felelnek meg, ' melyek a bírósági szervezetet, a birói hatáskört és birói illetőséget szabályozzák; csakhogy a mi a polgári és büntető perrendben szétszórva van felvéve, azt itt mind együtt találjuk rendszeres feldolgozásban. A franczia javaslat ismét más képet mutat. Ennek bevezető szakasza kimondván, hogy a bíróság tagjait a végrehajtó hatalom főnöke, a törvényben meghatározott mód szerint nevezi ki, további részeiben következő szabályokat állapít meg: Az I. és II. fejezet azon feltételeket sorolja fel, melyek a bírósághoz való bocsátásra megkívántatnak és többi között rendeli, hogy törvényszéki birák csak azok közül nevezhetők, kik mint békebirák legalább öt évig működtek vagy kik mint egyetemi jogtanárok működnek ; azon ügyvédek közül, kik a törvényszéki elnök és az ügyvédi testület főnöke által tíz évi valóságos ügyvédi gyakorlatot igazolni képesek; azon licentiatusok közül, kik 15 évig működtek mint ügynökök (avoué) vagy közjegyzők; azon jogtudorok közül, kik 25. évök betöltése és az ügyvédi lajstromba való felvétel után külön vizsgálatot tesznek stb. E speciális vizsgálatot a javaslat körülményesen szabályozza. Megkívántatik továbbá, hogy a kinevezendő albiró, biró vagy alügyész legalább 25. évét, az államügyész és főügyész-helyettes legalább 27. évét, a főügyész 30.