Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 1. szám - A bírósági szervezet kérdéseiről

6 évét betöltötte. Senki vizsgálóbiró nem lehet, ki legalább két évig mint biró vagy ügyész nem működött. Törvényszéki elnök vagy alelnök csak az lehet, ki legalább hat évig volt a bíróságnál vagy ügyészségnél alkalmazásban, fötörvényszéki biró tiz évi, tanácselnök tizenöt évi gyakorlatot tartozik ki­mutatni. Semmitöszéki birák és fötörvényszéki elnök csak az lehet, ki a bíróságnál, ügyészségnél legalább 20 évi, mint tanár vagy ügyvéd legalább 25 évi gyakorlatot képes kimu­tatni. Részletes szabályokat tartalmaz a III. fejezet a bírósági tagok kijelölése és megválasztása körül. A békebirák ki­nevezésében a kijelölés joga az illető e. f. törvényszék bizott­ságát illeti, melyben az államügyész meghallgatandó. A meg­állapított jegyzéket, melybe az érdemsor szerint három jelölt veendő fel, az elnök és az államügyész külön-külön megjegy­zéseikkel felterjesztik. Az államfő azonban nincs a kijelöléshez kötve.—Az e. f. törvény s z é ke k és f ő tö r vé n y s z é k e k bí­ráinak kijelölése következő módon történik: Minden évben a szün­idők utáni első héten teljes ülésben titkos szavazat utján válasz­tátik három biró, a kik az elnökkel és alelnökkel képezik a kije­lölő tanácsot; e tanács minden üresedés esetében meghallgatja az államügyészt és az ügyvédi testület főnökét és ezek előter­jesztéseit és javaslatait jegyzőkönyvbe foglalja, azután pedig megállapítja a kijelöltek jegyzékét, melybe érdemsor szerint csak három egyén vehető fel; a jegyzékkel a körülményes jegyzőkönyv is felterjesztendő; a jegyzékbe fel nemvett egyén ki nem nevezhető. — Ha tanácselnöki állo­más töltendő be, a kijelölést a fenti szabályok megtartásával, az illető törvényszék teljes ülése gyakorolja. — Elnöki állo­más betöltése esetében a főtörvényszékek teljes ülése gya­korolja a kijelölést olyképen, hogy mindegyik főtörvényszék egy egyént hoz javaslatba. — A semmitöszéki birák te­kintetében a kijelölést a testület teljes ülése gyakorolja hármas javaslat utján. — Az állam ügyészi tagok kinevezése is kijelölés utján történik, csakhogy a kijelölés nem kötelező. — Mindezen szabályokat a törvényjavaslat hatályos sanctio alá helyezi, a mennyiben „a birósági testületek kötelességévé teszi, hogy ne bocsássanak az eskü letételére oly biró­sági egyént, a ki a törvényes kijelölés megsér-

Next

/
Thumbnails
Contents