Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 5. szám - A büntető törvényjavaslat tárgyalása. A képviselőház igazságügyi bizottságából

385 vételek iránt törvényt megalkotni, mi ha nem történik, az életbeléptetési törvénynek kell ez iránt intézkedni. — Szilágyi a minister e kijelentésében megnyugodván, a §. a harmadik alineának az előadó által javasolt ily szövegezésben fogadtatott el: „A fegyveres erőhöz tartozó személyekre nézve a kivételeket külön törvény szabályozza." 7. §. Ezen kifejezések alatt belföldi vagy magyar honos Horvát- és Szlavonországok lakosai is értetnek Bűntettekre és vétségekre vonatkozólag, a monarchia másik államának honosai ellen, a mennyiben a jelen törvény kivételt nem állapit meg, a külföldiekre nézve megállapított rendelkezések alkalmazandók. Szilágyi a „horvátországi lakosok" kifejezés helyett „Horvátországbanhonossággal biró 1 a k o s o k"-a t k i v á n tétetni. — Csemegi minden veszély nélkül megtarthatónak véli az eredeti kifejezést, ha azonban az módosíttatnék, „magyar-horvát honossággal biró" lakosok volnának teendők, külön horvát honosság nem létezvén. — Horváth L. „bennszülött, honosított és honosult" lakosokat kíván tétetni. Hodossy Imre e pontot akként javasolja szövegeztetni, hogy a kifejezések alatt „belföldi" vagy „magyarhonos" mindazok értetnek, kik a magyar korona területén honossággal birna k". A bizottság a „magyar honos" szó kihagyásával ez utóbbi szövegezést fogadta el. A §. második pontját Teleszky kihagyandónak tartja, miután közjogi viszonyunkat szabályozó törvényeink e tekintetben oly világosok, hogy semmi újabb intézkedés nem szükséges. — Komjáthy annyival inkább kihagyná e pontot, mert törvényhozásunk e kifejezést: „osztrák-magyar monarchia« nem ismeri.— Pauler előadó megjegyzi, hogy a §. ez intézkedése épen Magyarország önállóságának kifejezése szempontjából vétetett fel. — Csemegi ez intézkedést a tvjavaslat kiegészítő részének tartja.— Komjáthy ismételve tiltakozik a „monarchia másik állama" kifejezés használata ellen, mire Perczel minister és Horváth B. elnök hivatkoznak arra, hogy a „birodalmi kapcsolat" kifejezés már az 1848. törvényekben előfordul-— Teleszky ismételve állítja, hogy e rendel kezésre semmi szükség nincs, s az osztrák törvény sem vette azt föl. — Szögyényi László ugyanily értelemben nyilatkozik. A bizottság — a „honosai ellen" kifejezést „honosai irányában"-nal cserélvén fe! — elfogadja a §. e részét is. 8. §. első pont. A jelen törvény szerint büntetendő továbbá : 1. Azon magyar honos, a ki külföldön a második rész L,IL, III. és IV. fejezeteiben meghatározott valamely büntetendő cselekvényt, úgy szintén a ki a XI. fejezetben meghatározott pénzhamisítást követi el, a mennyiben ennek tárgyát a magyar állami pénztárakban fizetés gyanánt elfogadott fém- vagy papírpénz, vagy pedig a pénzzel egyenlőnek tekintett magyarországi vagy horvát-slavonországi közhitei-papír (202 §.) képezi. Pauler előadó a § e pontját, mint a melynek intézkedése csaknem minden európai állam törvényében előfordul, elfogadásra ajánlja. — Szilágyi felvilágosítást kér az iránt, hogy az uralkodó s az uralkodóház tagjainak megsértése, ha ausztriai honos által külföldön követtetett el, mért nem büntettetik meg a mi törvényünk szerint. — Csemegi válaszolja, hogy az illető ugyanoly sérelmet követvén el saját hazája törvényei szerint^ s ugyanoly büntetéssel sújtatván, ily intézkedés szüksége nem forog