Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)
1876/5 / 5. szám - A büntető törvényjavaslat tárgyalása. A képviselőház igazságügyi bizottságából
38G fenn.—S z i 1 á g y i nem találja motiváltnak, hogyha valaki külföldön a mi királyunkat megsérti, mi az ausztriai hatóságoktól várjuk annak megbüntetését. A tettleges bántalmazásnál nem teszi ezt a javaslat sem, a motívumok pedig ugyanazok. — Pauler előadó szükségtelennek tartja, hogy az osztrákok itt a külföldiek alól kivonassanak, miután a magyar király megsértése az osztrák császárra nézve is ugyanazon sérelmet foglalja magában. — Szilágyi válaszolja, hogy ha áll ez ok, akkor a felségsértés tettleges bántalmaira nézve is analóg esetben be kellene érni az osztrák hatóságok védelmével. A magyar törvényhozás egyedül helyes álláspontja csak nz lehet, hogy királya személyét megvédje bárki által elkövetett bántalmak ellen. — Pauler sehogy sem látja indokoltnak, hogy újabb különbséget tegyünk a külföldi s az ausztriai közt, a hol azt a magyar állam életérdekei nem kívánják.— Szilágyi indokoltnak találja ezt, mert különbség van a közt, ha uralkodónk iránt a sértést egy külföldi, vagy egy osztrák követi el.— Hodossy azt, hogy az első alineában az osztrákokra nézve külön dispositió tétessék, nem pártolja, miután nekünk egyaránt meg kell védni királyunkat, bármily külföldi részéről is intéztessék ellene sérelem. — Csemegi ott, hol a magyar állam existentiája ellen nem intéztetik támadás a király személye elleni sértés által, nyugodt lélekkel átengedhetőnek tartja az illető osztrák alattvaló megbüntetését az osztrák hatóságoknak. — Horváth L. elfogadja Szilágyi indítványát, megemlítvén, hogy nemcsak a király, de a királyi család tagjainak bántalmazásáról is van itt szó, s jöhetnek esetek, midőn e tekintetben más eljárást akarunk alkalmazni. A bizottság megtartja a pont eredeti szövegét. Horváth L. felveti azon kérdést, hogy az e pontban érintett esetekben a horvátokra nézve a horvát bíróságot illeti-e az eljárás? — Csemegi válaszolja, hogy a jelenleg fennálló rendszer szerint igen, de bár felmerült az előleges tanácskozások alkalmával az e tekintetben való intézkedés szüksége, e kérdés további pertractatiókra tartatott fenn.— Szilágyi megjegyzi, hogy e tvjavaslat hallgat arról, hogyha politikai bűntény Horvátországban követtetik el, ki az illetékes biró, s a „fórum delicti commissi" elv szerint az a horvát bíróság leend. A javaslatból következik továbbá, hogyha egy horvát illetőségű külföldön követ el politikai bűntényt, az a magyar bíróságok elé tartozik. Ha nem ez következik akkor nincs eldöntve a kérdés, de ekkor ezt világosan ki kellene tüntetni. Ha a javaslat úgy fogadtatik el, a mint van, csak zavar következnék belőle. E törvényjavaslat több, mint másfél éve elkészült, a nélkül, hogy a két kormány közt e tekintetben mindeddig bárminemű megállapodás történt volna. Nincs biztosítva az, hogy Horvátországban is teljesen identicus politikai büntetések lesznek s nincsenek megállapítva az illetékességi szabályok se. E viszonyok tehát óvatosan szabályozandók, s fentartva a későbbi alkudozások általi módosítás lehetőségét, a statusquo veendő alapul, a magyar büntető törvénykezésnek megadva minden lehető garantiát. — Pauler előadó csak annyit jegyez meg, hogy ez anyagi törvény, az illetékességi eljárás szabályozása a perrendtartásba való.— Hodossy elfogadja a §-t s mint nem e törvénybe valót, kihagyandónak tartja a következő 9-ik §. illetékességi rendelkezését is. — Csemegi megjegyzi, hogy e törvényben csak annyi volt elintézendő, hogy a külföldön elkövetett büncselekvények mely törvény szerint büntetendők, s hogy egyenlő légyen-e a birói illetőség mindennemű büncselekvényre nézve ? A politikai bűntényekre nézve tentartá további alkudozásoknak a javaslat az intézkedést, a többire nézve intézkedett. — Szilágyi ismétli, hogy e fejezetben egy nagy hézag van, a melyet be kell tölteni. E javaslat megmondja, hogy mi a hatálya a törvénynek külföldön; mi ott, a hol életbe lép, de arról semmi sincs mondva, hogy mi a hatálya Horvátországban. Ha egy magyar honos Horvátországban bűntényt követ el, s visszajö, nincs megmondva, vájjon kiadandó-e, vagy itt megbün-