Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 5. szám - A börtönbüntetés a m. büntető törvénykönyv javaslatában

Belgium szabadságbüntetési rendszerei s felhozathattak volna még több államok büntetési rendszerei is: mindazonáltal a bizottság a börtön megtartása iránti határozatát későbbre tartván fenn, egyelőre félbeszakította tárgyalásait. Mikorra azonban e sorok világot látnak, a börtönbüntetés kérdése alkalmasint már a jogügyi bizottság kebelében is eldöntve leend és pedig ha szabad remélnem : a btkjavaslat értelmében. Előttem, kinek osztályrészül jutott a börtönügygyei már évek óta csaknem kizárólag foglalkozni: oly világosnak tűnik fel a börtönbüntetés szükségessége a btkjavaslat szabadságbüntetési rendszerében, mint a napfény, s ha a napnak foltjai vannak, melyek annak fényét homályosítják: valóban ezek egyikénél sem lenne kisebb az a folt, melyet e büntetési rendszer kapna akkor, ha abból a börtönbüntetés kihagyatnék. Ebeli igénytelen nézetem igazolására, igazolására annak, hogy a büntetötörvénykönyvi javaslatban foglalt szabadságbüntetési nemek, különösen pedig a fegyházi és két rendbeli fogházi büntetés között a börtönbüntetés mennyire szükséges, s hogy a fegyház mellett a börtön, nem csak a szabadságbüntetések tervszerű végrehajtásával egybekapcsolt czéloknak, de a z ország tettleges viszonyainak sa pénzügyi tekinteteknek is sokkal inkább megfelel, mintha a börtönbüntetés elhagyásával, csak a fegyházi, államfogházi és fogházi büntetések állapíttatnának meg, a következők szolgáljanak: I. Maga a t. jogügyi bizottság is, már az által is, hogy a btkjavaslat hármas felosztási rendszerét elfogadta: elismerte a különféle büntetésre méltó cselekmények között létező lényeges különbségeket. Egy részről ezen lényeges különbségeknek, melyek a büntetésre méltó cselekmények tényező elemei, azok minősége, elkövetési módja, az elkövetés indokai között, másrészről még inkább azon különbségeknek, melyek az érintett cselekményeket elkövető egyének tanúsított érzülete, phisykai és erkölcsi alkotása, életkora, természete, hajlamai, műveltségi foka stb. között félreismerhetlenül léteznek, tekintettel a büntetések tartamára is, szükséges követelménye az, a büntetések okszerű végrehajtása érdekében, hogy ezen büntetéseknek több fokozatai, nemei létesíttessenek. A szabadságbüntetésnek egyik föelőnye más büntetések felett épen az, hogy rugékony s osztható mind időre, mind súlyra nézve, s így olyanná tehető, minővé azt a megbüntetendő cselekmény büntetése tárgyi s alanyi tekintetben igényli, hogy a szükségesnél sem enyhébb, sem szigorúbb ne legyen, mint azt már Bent ham körvonalozta. Ha pusztán csak az képezné a büntetéseket végrehajtató állam feladatát, hogy egyedül szabadságuktól foszsza meg, rövidebb vagy hosszabb időre, az elitélteket, s ezen időre tegye