Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 5. szám - A börtönbüntetés a m. büntető törvénykönyv javaslatában

A BÖRTÖNBÜNTETÉS A M. BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV JAVASLATÁBAN. DR. K ELEMKN MOR, m. kir. igazságügy m. osztálytanácsostól. Az igazságügyminiszter úr által a képviselőház elé terjesztett, s a képviselőház jogügyi bizottsága által tárgyalás alá vett büntetőtörvényjavaslatban a szabadságbüntetésnek négy neme állíttatik fel, u. m. a fegyházi, államfogházi, börtön- és fogházbüntetés. A törvényjavaslat első kiadásában még az ,,elzárás" is, a szabadságbüntetés ötödik neme, legalsó' fokaképen benfoglaltatott; a módosított második kiadásban azonban ezen büntetésnem már nem fordul elő. A fegyházi és börtönbüntetés kizárólag bűntettekre, a fogház pedig kizárólag vétségekre állapíttatott meg; mig az államfogház mintegy kivételes büntetésnemet képez, mely kizárólag a „custodia honesta" jellegével bir, s főleg az úgynevezett politikai bűntettekre s vétségekre alkalmazandó. A fegyházbüntetés vagy életfogytiglan tartó, vagy időleges, s ennek leghosszabb tartama 15 év, s a legrövidebb 2 év; a börtönbüntetés leghosszabb tartama 10 év, s legrövidebb 1 év; a fogház leghosszabb tartama 5 év, s legrövidebb 1 nap; a kivételes államfogházi büntetés leghosszabb tartama 15 év, legrövidebb pedig 1 nap. A jogügyi bizottság kebelében a javaslattól eltérő azon nézet merült fel, hogy mellőztessék a börtönbüntetés és rendes büntetésekre csak a fegyház és fogház tartassék fenn; az első, természetesen ez esetben a két évi minimumnak legalább is egy évre leszállítása mellett a büntettek, a fogház pedig a vétségek számára. Ezen nézet részben a humanismussal, s a hazai viszonyokkal, részben azzal indokoltatott, hogy korunkban már nincsen értelme a sokféle büntetések alkalmazásának, hogy a letartóztatottak individualisálására s javítására nézve mindegy, vájjon azok egy vagy több büntető intézetekben tartatnak-e, hogy újabb időben már a szabadságbüntetések egyszerűsítése képezi a büntető törvényhozás irányát, mint azt az éjszak-német btkönyv és az osztrák btkjavaslat is mutatják. Ezen nézetek ellenében a tjavaslat már a bizottság kebelében kellő védelemben részesittetett ugyan, s az idézett példák ellenében viszont felhozattak Franczia-, Olaszország s MAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1876. V. 25